POSZT scriptum
Sokat változott a POSZT, a hazai színházi szcéna egyik legfontosabb eseménye az elmúlt tíz évben. Az első pár felvonásramég a szakma színe-java tiszteletét tette, hogy végignézze, mit is csinálnak a kollégák, az utóbbi pár évben viszont már jelentősen apadt az érdeklődés. Csak elvétve találkoztunk olyan művésszel, aki ne szerepelt volna versenyben, az OFF-programban, esetleg valamelyik zsűriben. Hogy mi ennek az oka, azt sokan latolgatják. Vajon a versenyprogramot tartják kevéssé érdekesnek, vagy úgy érzik, nincs megújulás az OFF-programban, esetleg a szakmai beszélgetésekben találnak kifogásolnivalót, avagy inkább otthon maradnak, pénzt keresni szinkronnal, filmmel, nem tudjuk.
Az viszont biztos: jövő évtől így vagy úgy, de megújul a POSZT. Ennek elsődleges oka, hogy lemondott posztjáról a két fesztiváligazgató,Jordán Tamás és Simon István. – Elég volt a tíz év, jöjjenek a fiatalok – mondták mindketten. Jordán ráadásul erőteljesebben szeretne koncentrálni a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatására, hiszen várhatóan meglesz az átépített, új helyük. Ami még biztos, hogy marad a fesztivál Pécsen, erről megállapodott a POSZT két gazdája: a város vezetése és a Magyar Színházi Társaság. Egyelőre elképzelés sincs arról, hogy kik lesznek az új fesztiváligazgatók, csak pletykák keringenek. A Színházi Társaság hivatalos válasza szerint kivárják, hogy ki lesz a házigazda, a Pécsi Nemzeti Színház új igazgatója. Lejár ugyanis Balikó Tamás mandátuma, aki még nem döntött arról, megpályázza-e a rettenetes állapotban és helyzetben lévő teátrum vezetői posztját. Végül is jogos a kivárás, hiszen az egyik fesztiváligazgatónak mindenképpen helyi színházi embernek kell lennie.
A jubileumi POSZT-ra átfogó, színes, de bitang drága könyv jelent meg, meglepődnék, ha 2010-ben újra kellene nyomni. Az idei versenyen kívüli programokban, az OFF-ban egyébként több, korábban nagy sikert besöpört előadást ismételtek meg, ez a nem könnyen kimondható BEST OF OFF10 címet kapta. Volt benne táncelőadás és főzés, szinkronizálás és koncert egyaránt. A színházi találkozó egyik neuralgikus pontja: az ezerszer kritizált szakmai beszélgetés, ahol felkért hozzászólók mondják el véleményüket az előző napon látott előadásokról. Minden évben ugyanaz a kérdés: szakmai beszélgetésről vagy közönségtalálkozóról van-e szó? Alapos elemzést várnak-e el a részvevők, áttekintve a rendezői életműveket, a színházak fejlődését, változását, avagy kizárólag az adott produkcióról beszéljenek? Ráadásul a beszélgetés nyitott, így bárki besétálhat az utcáról, aki nem feltétlenül ismeri az alkotók összes munkáját.
A szakmai beszélgetésen túl maga a válogatás az örök visszatérő téma. Ki válogasson, kritikus vagy szakmabeli, netán szakmán kívüli? Az elmúlt tíz POSZT-on nem voltmég olyan versenylista, amelyet ne kritizáltak volna meg alaposan. Kíváncsi vagyok, mi változik azzal, hogy a jövői évi POSZT-ra immár hárman szelektálnak. Az idén Fáy Miklós, lapunk kritikusa válogatott, aki elmondta: kizárólag azokat az előadásokat hívta meg, amelyeket szívesen újranézne. Az volt a célja, hogy megossza válogatói élményeit a nézőkkel. Arról is beszélt, mekkora reveláció volt neki néhány független társulat produkciója, különösen a Maladype Színházé, valamint Szűcs Nelli teljesítménye a debreceni Csokonai Színház előadásában, a Fodrásznőben.
Úgy tűnik, ez utóbbit a zsűri is értékelte, hiszen ez lett a legjobb előadás, Szűcs Nelli pedig a legjobb színésznő a MASZK Országos Színészegyesület színész zsűrije szerint. A férfi alakításért járó MASZK-díjat Nagy Péter vehette át, ő a zalaegerszegi előadásban, A revizorban játszott főszerepet. A legtöbb elismerést egyébként az Örkény Színház két előadása seperte be. Kiváltképp az Ödön von Horvath-darab, a Kasimir és Karoline, amelynek alkotóit ötször hívták a színpadra a díjátadó gálán. A legjobb rendezés Bagossy Lászlóé, a legjobb női epizód Hámori Gabrielláé, a színpadi szövegért Parti Nagy Lajost jutalmazták, a jelmezért pedig Ignjatovic Kristinát. A közönség is ezt a produkciót tartotta a legkiemelkedőbbnek. Két elismeréssel lett gazdagabb az Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése, amelyet Zsótér Sándor rendezett. Kerekes Éva lett a legjobb női főszereplő, míg a legjobb díszletet Ambrus Mária vehette át.
A házigazdák újra Mohácsi Jánosrendezéssel kerültek be a versenybe, akárcsak tavaly. Igaz, akkor taroltak az Istenítélettel. Most sem panaszkodhatnak. A legjobb férfi főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő díját és egy különdíjat kaptak Az elveszett levél című előadásukkal, amelyet Ion Luca Caragiale után Rusznyák Aladár nyersfordítása alapján Mohácsi István és Mohácsi János írt. A díjazott színészek: Kovács Zsolt és Urbán Tibor. A nemzetközi zsűri a Szputnyik társulat Kockavető című előadását tartotta kiemelkedőnek. A legjobb 30 éven aluli művészeknek járó Fidelio Est elismerést pedig Béres Márta és Erdély Andrea, valamint Ötvös András vehette át.
