Az olvasólámpa: tálalva
Hatezer tárgyfotót készített egy magazinnak Fatér Mária, mielőtt megszülte Sárát. Élvezte, hogy olyan messzire eresztheti a fantáziáját, amennyire csak akarja. A cipővel nem kell smúzolni, mint a modellekkel – mondja a huszonnyolc éves stylist, aki nyolc évig maga is manökenként dolgozott. „Főként külföldön” – teszi hozzá – „mert itthon nem tudnak mit kezdeni velem”. Az ügynökségek a megrendelőkre hivatkoznak, akik szerint egy vörös hajú, szeplős nővel nem lehet eladni egy pár kesztyűt sem. Fatér Mária vállat ránt, és megy, ha hívják. Mint nemrég az iparművészeti egyetemistákkal egy Trafó-beli divatbemutatóra. De nem hal bele abba sem, ha mást csinál. Mint például a fent említett stylist munkákat.
Bár mióta megszületett a lánya, aminek tizenhat hónapja, már ez a magazinmunka sincs. Előre megmondták neki: kisgyerekes anyát nem foglalkoztatnak. Azt persze akkor még ők sem tudták, hogy a válság miatt hamarosan meg is szűnik a lap. És a piac telített, a meglévő pozíciók meg bebetonozottak. Ha nagyon őszinte akar lenni, ezt sem bánja. Megtalálta azt a munkát, amely egyedi, mégis köze van ahhoz, amit szeret és tud.
„Tárgyfetisiszta vagyok” – mondja férje borbárjában, ahol pultokon, ablakrésekben az ő lámpái díszelegnek. Öblös üvegvázába több tucat élethű műanyag citromot dobált, a váza száját kistányérral ragasztotta le, ez ad fészket a villanykörtének és a Zeke Anikó készítette lámpaburának. Egy másik kompozícióban a két hófehér lapostányér közé egy hasas levesestálat pakolt, ezt megfejelte egy karcsú piros kávékiöntővel, amelyre újabb tányért helyezett. E fölé tornyosul az ernyő az égővel. Az ablakban újabb építmény, a kerek levesestálon fehér gyümölcstortaforma terül el, ezen meg egy csőrös patikai kübli, közepén csücsül az égő.
Mindegyik redesignolt, újraértelmezett tárgy, működőképes lámpa. Akárcsak a modernebbek, amelyekben több rétegben pácolt, mázolt, lakkozott háztartási kekszek vagy az örökkévalóságnak szánt, ezért fogyasztásra alkalmatlan citromos rágógumik, svéd sós gumicukrok honolnak. „Az IKEA-szériáim” – nevet kreátoruk –, „mert egyedül az új dolgokból készítek több példányt”. Mindenki azt kérdezi tőle, hogy kattant be ez a lámpaügy. Gyűjtője a szép porcelánoknak – válaszolja ilyenkor. Sosem nézte, mennyire értékes, jobban értékelte a formát és a tálak-bögrék-kiöntők múltját. Valószínűleg a régiségkereskedő nagyszülőktől ivódott bele, hogy mennyivel jobban csúszik a falat egy százéves Zsolnayból, mint egy akciós kilencvenkilenc forintosból.
És ha már otthon hevert a sok porcelán, jóval több, mint amit egy háztartás elbír, akkor elhatározta, kezd is velük valamit. Addig nézegette, rendezgette, dizájnolta, míg szép egységes kupacokat nem kapott. Aztán egy barátnő szülinapja adta a lökést, hogy lámpa legyen az egyik toronyból. Ez kapta a #00 sorszámot. A barátnőnek ez nem tetszett ugyan, választott inkább egy másikat. Mert az is készült. Meg harmadik.
Persze gőze nem volt arról Fatér Máriának, hogyan kell összeállítani egy világítótestet. Elfutott egy villanyszerelőhöz, aki azonnal le akarta beszélni erről: étkészletből, ne vicceljen! Hogy ebből mégis lámpa lett, ahhoz apai segítség kellett, meg jó néhány fúrószár. Kikísérletezték, miként lehet óvatosan átlukasztani a törékeny matériát, szerelni a vezetékeket, csavarozni, ragasztani. Manapság már nem óvatoskodik, hármat pakol szinkronban, és mindig újabb és újabb alapanyagok után kutat.
Az egyik nagy fogása egy bontatlan, harmincéves termosz volt, az ebből készült kompozíciót egy perc alatt elvitték a WAMP-on, a WAsárnapi Művész Piacon. Vagy nagy kedvence az a bonyhádi, úgynevezett hornyos vödör, amelybe belerakott egy óriási csokor fáradt-sárga műdáliát, és ez omlik ki a lámpaernyő alól. Most készül egy újabb „organikus” darab, három gömbakváriumból, amely tele lesz pipaccsal és bukszussal. Műanyagból. Nincs baja a plasztikkal. Egy szempont vezérli: hogy pofás legyen.
Még a gyerekjátékokban is az érdekes formát kutatja. Sára egyik favonatját einstandolta, a kislány cserébe elvett magának egy játék tűzhelyet. Az anyuka most Hófehérkét keresi a gyerekszobában, mert a hét gumitörpe már megvan. Ebből is lámpa lesz, mint mindenből.
