Az impresszionistákkal vonzana Normandia
A házba, ahol Monet élt, hoszszú, tömött sorokban áramlik a nagyérdemű közönség, a festői park keskeny ösvényein pedig haladni sem lehet. Ebben az áradatban reménykedik Rouen is: hátha azok is ellátogatnak e tájra, akiket nemcsak a székesegyház érdekel. Le Havre is megmutatja, nemcsak kikötője van, hanem olyan múzeuma is, ahol Degas és Signac művészete kap helyet.
Négy hónapon át felváltva kínálják a jobbnál jobb kiállításokat ezek a települések, de szeptemberben Párizs visszaveszi a kezdeményezést, mert a Grand Palais-ban Monet lesz a főszereplő, kétszáz alkotással. Aki ezt a gyűjteményt látni akarja, már most foglalja le jegyét, máskülönben legfeljebb a méltató újságcikkeket olvashatja.
Ez sem utolsó mulatság persze, hiszen az impresszionistáknak nevet történetesen Louis Leroy hírlapíró adott, akit a csoport első kiállítása és Monet festménye, az Impresszió, a felkelő nap olyannyira magával ragadott, hogy az „impresszionisták” tárlatáról lelkendezett lapjában. S nem más, mint kollégája, Émile Zola ragadta meg az új stílus lényegét, amikor úgy fogalmazott, hogy a művészek nem a részleteket tanulmányozzák, hanem az egészet.
Rouenben Monet, Pissarro és Gauguin a napokban tárja ki a múzeum kapuit, míg Givernyben,Monet falujában július 18-ig tart a Szajna-parti impresszionisták című kiállítás, amely két fő teremre bontja a festményeket. Az egyikben azok a művek szerepelnek, amelyek az ipari forradalom térnyerését, a folyó vízi úttá válását, a gőzösök, a hidak megjelenését, az építkezéseket, a lázas munkát ábrázolják. A másikban viszont a vízi örömök jelennek meg. A parton kutyáját sétáltató hölgy, a hétvégén vidám párizsiakkal teli éttermek, a csónakázó fiatal polgárok, akik élvezik az életet, a folyót, és mindazt, amit a vidék nyújtani tud.
Ami Magyarországon a kiegyezés, az Párizsban a nagy kiáramlás időszaka volt. Az iparosok és tisztviselők vonattal és hajóval ruccantak ki a Szajna partjára, a művészek viszont ki is költöztek. Monet is vágyott a természet nyugalmára és szépségére, de csak 1890-ben vette meg a házat Givernyben, amelyhez hatalmas kert is tartozott. Útmutatásai alapján kertészek csapata alakította ki a parkot, amelynek ma minden egyes virágát, fűszálát amerikai, japán és persze európai turisták tömegei fényképezik a digitális tér végtelenségét megcélzó buzgalommal.
A vízililiomokról készült Monet-sorozat egyes darabjai szétszórva láthatóak a nagyvilágban, de érdemes Giverny-be a párizsi Orangerie-ből megérkezni, ahol két hatalmas ovális terem falait foglalják el a hatalmas pannók, amelyek az első világháború után megnyugvásra és szépségre vágyó közönségnek készültek. Giverny múzeumába e mostani különleges Szajna-parti kiállításra Párizsból és Washingtonból, valamint magángyűjteményekből is érkeztek képek, és nemcsak Monet, hanem Manet, Renoir, Seurat és mások alkotásai is láthatóak. Az épülettől pár perc sétára található az a ház és kert, ahol Monet 1926-ban bekövetkezett haláláig élt és alkotott.
A kiállításokról és a jegyfoglalásról bővebb tájékoztatást ad a www.normandieimpressionniste.fr és a www.grandpalais.fr portál.
Giverny, 2010. június
