A Molnár lány

Szerencsére sosem fogynak el a gondolkodni nem rest emberek! Mindig vannak újabb és újabb kérdések, és nincs érdekesebb, mint összejönni, és együtt választ keresni rájuk.

A magyar szellemi életnek a XIX. század közepétől működtek a folyóiratokban megtestesülő műhelyei. Sosem voltak sokan sem az előállításukban részt vevő alkotók, sem a lap megjelenését türelmetlenül váró olvasók, mégis mindig jelentős szerepük volt a közgondolkodás alakításában.

A háború előttről először a Nyugat jut eszünkbe, azután a Móriczféle Kelet Népe meg a Szép Szó József Attilával. Micsoda küzdelmek és összefonódások, örök szövetségek és haragszomrádok voltak az idő tájt is. S már akkor is megélt néhány évet a Sárközi György szerkesztette Válasz, amely az után 1946-ban újjászületett, hogy a kommunista hatalomátvételig vív ja élet-halál harcát.

A szerkesztő Illyés Gyula volt, a szerzők pedig Szabó Lőrinc, Németh László, Weöres Sándor, Pilinszky János, Sarkadi Imre, Vas István, Kodolányi János. És benne jelentek meg Bibó István legfontosabb cikkei.

Ennyi elég ahhoz, hogy megértsük, miért tette rá az életét Széchenyi Ágnes, hogy a két világháború közötti korszak feldolgozása után könyvet írjon a negyvenes évek Válaszáról is.

Ráadásul ez megint alkalmat adott nekem, hogy olvashassak a XX. századi magyar szellemi élet különleges nőalakjáról, Sárközi Mártáról. Aki itt belepillant az életébe, keresni fogja Széchenyi Ágnes előző, teljes egészében neki szentelt dokumentumkötetét, a Menedékházat is.

Regényes történet a Molnár Ferenc lányáé, aki egyenrangú szellemi társként élt szociáldemokrata első férje Horváth Zoltán, majd a második, Sárközi György mellett, majd a háborúban megölt férje nyomába lépve, az ő szervező munkája tette lehetővé, hogy a Válasz négy éven át élhessen e viharos korban. Az Amerikában nagy sikereket elérő apától örökségként rámaradt Nyúl utcai ház verandáján ő hozta össze, biztatta, csitítgatta, inspirálta az előbb felsorolt óriásokat, és nem törődött vele, hogy végül maga a ház is ráment a vállalkozásra.

Mondom, kész regény az élete, s bármilyen viszontagságos volt is, sok bátor nő cserélne vele!

Infó: SZÉCHENYI ÁGNES: LÉLEGZET VÉTEL Válasz 1946–1949, Argumentum, 300 oldal.

Top 5

1. Holmi

Irodalom, kultúra művészet. Budapest. Szerkeszti: Réz Pál.

2. Hitel

Irodalom, művészet, társadalom. Budapest. Szerkeszti: Csoóri Sándor

3. Látó

Szépirodalmi folyóirat. Marosvásárhely. Szerkeszti: Kovács András Ferenc.

4 Jelenkor

Irodalom, művészet. Pécs. Szerkeszti: Ágoston Zoltán.

5. Alföld

Irodalom, művészet, kritika. Debrecen. Szerkeszti: Aczél Géza.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.