Nem foglalkozott a mesterrel különösebben az „izmusok” sorozatban ’67-ben megjelent Futurizmus című kötet sem, csak néhány mondat erejéig. Bár, tegyük hozzá, ez a könyv közölte az említett mellényes képet. Megemlítették azonban azt is, hogy Carlo Balla és Depero együtt írták A világmindenség futurista újjáépítése című kiáltványt. Mit tudhatunk még? Depero egy festménye, Az utcakép hordóval látható volt 1996-ban a László Károly-gyűjtemény műcsarnokbeli kiállításán. És körülbelül ennyi.

Most pótolhatjuk a hiányosságokat

Most pótolhatjuk a hiányosságokat. A Nemzeti Galériában június 4-től közel száz művével, festményeivel, papírmunkáival, falikárpitjaival és reklámterveivel (többek között a Campari cég, a Vogue és a Vanity Fair reklám- és címlapterveivel), valamint pikto-plasztikus színházi kísérleteivel találkozhat a közönség. Tavaly ünnepelte ugyanis a világ a Marinettiék által 1909-ben fogalmazott Futurista kiáltvány megjelenését, s az olaszországi évfordulós rendezvények közt szerepelt a Depero szülővárosában, Roveretóban működő emlékmúzeum nagyszabású kiállítása is, amely Amerika és Bulgária után most Magyarországra érkezett.

Depero 1909-ben egyébként nem volt ott a művészeti mozgalom alapítói között, hisz akkor még alig múlt tizenhét éves. Csak 1914-ben csatlakozott a sebesség, a mozgás, a vakmerőség kultuszát hirdető művészeti irányzathoz Marinetti egy cikke hatására. És 1915-ben már festőtársával Ballával fogalmazta meg az imént említett manifesztumot, melynek célkitűzéseként az univerzum „derűs formában” való újraalkotását jelölték meg. Tulajdonképpen ezt szolgálja a Depero által kitalált hangutánzó nyelv is, vagy a „mozgó, plasztikus zajkomplexum színes fényekkel és spriccelővel” elnevezésű gépezet, melynek sajnos csak a terveit látjuk most Budapesten. Csoda dolgok születtek a szülővárosában 1919-ben megnyitott futurista műhelyében is, ahol művészi elveinek megfelelő lakberendezési tárgyakat, például díszpárnákat, falvédőket, bútorokat és fajátékokat készített. Közülük néhánnyal találkozhatunk is, például az Ördög Kabaré számára készült vörös trónjával és fa állatfiguráival.

A futurizmus dinamizmusát leginkább a reklám és a dizájn hasznosította. Depero maga is rengeteg reklámot, újságcímlapot tervezett, főleg a húszas évek végén, első amerikai útján, ahol tulajdonképpen ebből élt. Bőséges válogatást láthatunk életművének e részéből is. A kiállítást pedig remekül egészítik azon magyarok művei, akikre a futurizmus jelentős hatással volt, köztük látjuk Kassákot, Tihanyit, Uitzot és Scheiber Hugót, akit 1933-ban Marinetti meg is hívott egy olaszországi kiállításra.

Remek tárlat kerekedett tehát Depero mester és a futuristák tiszteletére a Budai Várban. A mellény, az a bizonyos mellény azonban csak nem jött el.