Sokba kerül az ingyenesség
Az idei filmszemle egyik slágerműve volt a Dömötör Tamás rendezte Czukor Show, mely a kereskedelmi tévék kibeszélő show-inak tartott görbe tükröt. A téma telibe talált, korábban nagyon kevés film készült hazánkban a médiáról, illetve annak anomáliáiról, így számos cikk, interjú, riport, kritika és egyéb reakció övezte a bemutatót. Sokakat meglepett hát, amikor április 1-jén, a bemutató napján ingyen meg lehetett tekinteni a filmet az Index internetes hírportálon. Mintegy ötezren nézték végig a nem éppen a legjobb minőségű streaming videót, ezt követően azonban a húsvéti hosszú hétvégén a fővárosban mindössze 695 néző váltott rá a moziban jegyet. Az Index büszkén hirdette is ezeket a számokat. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy a második hét után a Cinema City multiplexlánc és a Budapest Film által üzemeltetett artmozik száműzzék a kínálatukból a Dömötör-filmet.
Buda Andrea, a Cinema City marketing és PR igazgatója elmondta: hideg zuhanyként érte őket az Index-premier, pedig szoros kapcsolatban voltak a produkcióval. Az Arénában lévő mozijukban tartották a Czukor Show díszbemutatóját, és több vidéki többtermesükben közönségtalálkozókat is szerveztek. Mint Buda Andrea hangsúlyozta: szerződést kötöttek a forgalmazó Hungaricommal, hogy a mozis premier után négy hónapig nem terjesztik máshol, azaz DVD-n sem a filmet. Mielőtt levették volna aműsorról, konzultáltak a többi üzemeltetővel is. (A Palace-hálózat végül négy hétig tartotta a művet műsoron.) Úgy fogalmazott: az ő céljuk a moziélmény népszerűsítése, azaz annak tudatosítása, hogy minden filmet nagy vásznon, kényelmes székekben érdemes megtekinteni.
Pusztai Ferenc szerint a netes akció hirtelen ötlet volt, a célja pedig az, hogy bevonjanak egy újabb fogyasztói kört. A filmes szerint a jelenlegi terjesztési rendszer ugyanis nélkülöz minden kreativitást, valamint egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy felnőtt egy generáció, amelyik már nem megy el a moziba, hanem otthon, a számítógépe „segítségével” néz filmet. Pusztai szerint a nézők viszszacsábításába igenis pénzt, energiát és időt kell fektetni. Úgy véli, a netes nézők egy része végül elment volna a moziba, hogy jobb minőségben is megnézze a filmet, mi több, az ezután kialakuló szájhagyomány további nézőket hozott volna. Csak éppen a mozik reakciója miatt sosem fogjuk megtudni, valóban így lett volna-e, hiszen „két hét után megölték” a filmet –summázza véleményét Pusztai. Hozzátéve: a Cinema City kihátrálásával a vidéki nézők veszítették el az esélyt, hogy megnézzék a filmet, a Budapest Film Zrt. retirálása pedig a fővárosi artmozikbeli hosszú kifutást akadályozta meg.
A számok persze megdöbbentőek. A Czukor Show – amelyet azóta meghívtak a legnagyobb ázsiai A kategóriás fesztiválra, a sanghaji mustrára – a száműzetést megelőzően az első héten 1265, a második héten pedig 817 fizető nézőt érdekelt a mozikban. Jól látszik a törés, mivel a harmadik héten már csak 233, a negyediken pedig csupán 133 ember ült be a Czukor Show-ra – tudtuk meg Kálomista Zsuzsától, a Hungaricom vezetőjétől.
Pusztai Ferenc mindemellett emlékeztet arra is: a Gigor Attila rendezte Nyomozót hosszú hónapokig játszották a budapesti artmozik. (Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az utóbbit a Budapest Film Kft. forgalmazta a mozikban, tehát már ezért is érdekében állt műsoron tartani.) Mindenesetre a produceri panasz jogosnak tűnik, különösen, hogy az artmozik folyamatosan a filmhiányra hivatkoznak a zuhanó nézőszámok miatt.
Mindemellett különösen elgondolkoztatóak Kőrösi Zoltánnak, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnökének a kuratórium bemutatkozó sajtóbeszélgetésen elhangzott szavai, melyek szerint a nézőszámot nem a mozis forgalom alapján lenne érdemes mérni, hiszen a világon boldogabbik felén már összetettebb módon mérik a sikert: azaz a DVD és a netes forgalmazást is beleszámolják. Ami viszont csupán részben igaz, mert a tengerentúlon valóban nem a nézőszám alapján, hanem a bevételek tükrében számít valami sikeresnek. Azaz a pénztári jegybevételből, a DVD-eladásból és az elektronikus forgalmazásból, köznapi nevén a video on demandból befolyt dollárok közösen döntik el, mekkora a diadal. Az Index nézőserege pedig innen nézve lényegében kimutathatatlan, mert egyetlen forint bevételt sem hozott. Azaz a konfliktus gyökere minden bizonnyal az ingyenességben és nem csupán a letölthetőségben keresendő. De mivel a magyar filmek zöme állami támogatásból készül, abban a gondolatban is van némi ráció, hogy egy bizonyos idő után valóban ingyenesen férhessenek hozzá ezekhez a művekhez a mozgókép szerelmesei.