Nehéz megérteni, mire jó a Gömböc nevű matematikai–fizikai unikum azon kívül, hogy jólesik ránézni, és viszonylag sokáig babrálják a gyerekek, ha kezükbe kapják. Nem csodálkozhatunk, hogy nemrégiben a helsinki repülőtéren bombára gyanakodtak, amikor feltűnt az átvilágító berendezés röntgenképén. Pedig az egyik feltaláló-akadémikus, Domokos Gábor az átlátszó anyagból készült változatot szereti. Azon mindenki láthatja, hogy nincs semmi különös trükk, a sajátos alakú valami magától tudja, amit kell, bárhogy lökdösik, mindig visszaáll alaphelyzetbe. Nem kell az aljába nehezék, mint a keljfeljancsiba.

Négy éve létezik, és az jellemzi legjobban, hogy a nevét nem fordítják le, németül is Gömböc, és én most kínai szövegben is így hallottam. Talán föl sem figyeltem volna rá, ha nem látom, hogy a mű éppen a találmány bemutatására készült, bár érződött egy kicsit, hogy még nem simult bele teljesen a nyelvbe: a kínai kommentátor egy századmásodpercig mindig megállt, mielőtt kimondta.

Lehet, hogy a Vértes melletti Kocs falu szekerét jelölő „kocsi” után a „gömböc” lesz a következő magyar szó, amely a világ öszszes nyelvében visszaköszön majd? Mindenesetre a magyar népmeséből mindannyian ismerjük, még ha abban már nem vagyok annyira biztos, hogy azt is pontosan meg tudja mondani mindenki, a malacnak tulajdonképpen melyik része is a kisgömböc, amely a végén mindent magába fal!

A Gömböcről készült 3D-filmet a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjában vetítik mostanában. Ott, ahol az egyetlen stabil helyzettel rendelkező testet magát is láthatja sok millió látogató. A Tivoli Filmprodukció alkotása elmagyarázza, hogy a kavicsok és csillagok osztályozásánál, a teknősök tanulmányozásánál lehet hasznát venni, amellett, hogy fehér, fekete, sárga és félvér gyerekek együtt játszanak vele. Ifj. Seregi László rendezte. Egy másik filmje 22 magyar feltalálót mutat be a kínai közönségnek – a beharangozó szerint – „Kempelen Farkastól Irinyin keresztül Rubik Ernőig”. Hogy bizonyítsa: okos nép vagyunk.

Magam sosem értettem, mit akarunk ezzel. Emlékszem, Skóciában is mindig rám akarták tukmálni az ő feltalálóikat, most mégis a neten kellett megnéznem a tudós nevét – John Logie Baird –, pedig azótais eszemben van, hogy nemcsak a whiskyt, a televíziót is skót találta föl. Én viszont megesküdtem volna, hogy egy Tihanyi Kálmán nevű honfitársunk, akinek 1928-ban vette meg szabadalmát a Radio Corporation of America. Tudták? Lehet, hogy a kínaiak tudják.

De én azt hiszem, inkább a Gömböcöt fogják megjegyezni.