Horthy-bunker Gödöllőn
A Gizella- és a Rudolf-szárnyban tavaly nyáron még csak az összevissza vésett, „megkutatott” falakat láttuk, a szobákban pedig a kutatás nyomán előkerült XVIII–XIX. századi falfestménymaradványokat. Most egy elegáns, szürkéslila és fehér színre festett folyosón sétálunk. A falakon nemsokára Habsburg-portrék sorakoznak majd – tudom meg Papházi János muzeológustól. Lassan elkészül a szobák felújítása is, azokba már csak nejlonmamuszban léphetünk be az újjávarázsolt, részleteiben eredeti parketta miatt. Falaikon még vászonhuzat, arra dolgozzák majd rá nem sokára a selyemtapétát.
A legtöbb szobában ugyanis, mint értesülök, nem maradnak láthatók a feltárt falfestmények. Konzerválták és letakarták őket. Az utókor még előbányászhatja, ha úgy alakul. A Gizella-szárnyon most csak két festett szobát mutatnak meg a nagyközönségnek XVIII–XIX. századi állapotában. Az egyikben kváderköves mintázatot rekonstruáltak, a másikban épp egy barokkos kinézetű római harcost és egy felragyogó napkorongot újítanak meg a restaurátorok. Ez utóbbi szobában ugyanis két korszak díszítőmotívumai is megjelennek, és a műemlékesek úgy gondolták, mindkettőből érdemes egy-egy részletet megmutatni. Így lett két fal a barokké, kettő a klaszszicizmusé.
Amikor ezeket festették, az 1780-as, illetve az 1800-as években, még a Grassalkovichoké volt a kastély, egészen 1841-ig. Utána pedig néhány évre a Sináké, majd a nemzet koronázási ajándékaként Ferenc József és Erzsébet királyné használatába került. Barokknak épült, de ott hagyta nyomát rajta a klasszicizmus, a romantika, a biedermeier. Még a Horthy-kor is, amikor kormányzói nyári rezidencia volt: ekkor épült egy bunker a kastély alá. Júliusban ennek nehéz vasajtaja is megnyílik a közönség előtt. Most minden hónapban kap valami újat a látogató: Erzsébet királyné újrafaragott verandáját júniusban, majd a Horthy-bunkert. A Gizella-szárny augusztusban, a rá merőleges Rudolf-szárny pedig (melynek végén a korábban felújított barokk színház található) majd szeptemberben fogad először vendégeket.
Már elkészült viszont a kert belső, kastélyhoz közel eső területeinek rekonstrukciója. Szelíd hajlású, pázsitos, angol tájkép varázsolódott a kastély mögé. Május elsején adták át. Az új fű még zsenge, de nyárra megerősödik. A gyepet széles virágágyás övezi, amely, ha minden igaz, egész évben virágozni fog, annyi fajta virág található benne. Megritkították egy kissé a kert elvadult faállományát: most sokkal szebben mutatnak a magányos fenyőmatuzsálemek. Köztük egy óriási gingko. Lecserélték ugyanakkor a hátsó kertbe vezető, elöregedett gesztenyesort.
Ez szellemében még a barokk kertből maradt. Fáit ugyan a XX. század elején újratelepítették, de már azok is kivénültek. Most fiatal, rózsaszín virágú, nagyobb tűrőképességű gesztenyeifjoncokra váltották fel őket. A nyomvonal azonban a régi, az egykori barokk kert emléke. A barokk rendet egyébként – ellentétben Fertőddel – itt az 1800-as évek elején felváltotta a festői, angolos szabálytalanság, és Erzsébet királyné idején ez csak tovább színesedett a virágágyásokkal, amelyekről már fényképek is fennmaradtak. Ezt a romantikus korszakot próbálták most visszaidézni.
Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója szerint az 1994-ben kezdődött, másfél évtizedes felújítás során 2,83 milliárd forintot költöttek a korábban szociális otthonként szolgáló és így teljesen lelakott épületegyüttesre. Az épp most folyó renoválás (tehát a Gizella- és a Rudolf-szárny, az előkertek és a kastélykert központi részének megújítása) már a negyedik ütem, amelyre 1,46 milliárd forint kiemelt uniós támogatást kaptak, a teljes bekerülési költség pedig 1,66 milliárd forint. Márciusban a kormány már nevesítette a következő ütemet is, a lovarda és a barokk istálló felújítását, amely 2011-re készülne el, koncert- és rendezvényhelyszínként. Abban az évben, a magyar EU-elnökség idején akár uniós tárgyalások helyszíneként is szóba jöhet a kastély.
A tervekben mindezen túl még további három ütem szerepel: a lovarda után 2012-ig megújulna a teljes kert, majd azután a kastély még romos északi szárnya, benne a barokk fürdővel és a narancsházzal, valamint sorra kerülne a másik oldalon a márványoszlopos, XIX. századi istálló, amelyben főúri, királyi lovas hagyományok megjelenítése mellett a borkultúrának adnának helyet, csakúgy, mint a kastély hatalmas, szekérrel is járható pincéiben. Végül pedig az utolsó ütemben a kocsiszínt, a sörházat és a főudvarmesteri épületet állítanák helyre, és magántőke bevonásával sor kerülne egy kisebb szálloda kialakítására is.
