A FejérMegyei Levéltár műemlék épületének – a korábbi székesfehérvári nőneveldének – az egykori kápolnájában az egyik mennyezetfreskón Szent József látható a kis Jézussal. Az anekdota szerint a Bach-korszak kellős közepén készült festményen Szent József arca nem véletlenül hasonlít kísértetiesen a fiatalkori Kossuth Lajosra, ugyanis a festő, Vígh Ferenc állítólag ezzel akarta bosszantani a megrendelő Királyhegyi Farkas Ferenc nagyprépostot, aki köztudomásúan fanatikus Habsburghívő volt.

Hogy valóban az egykori kormányzóra hajaz-e a portré, azt mindenki döntse el saját maga. Már ha lehetősége lesz rá. Jelenleg ugyanis a Fejér Megyei Levéltár ajtaja zárva van, a biztonsági őrön kívül senki sem járkál a pazarul felújított termekben. Az év elején állt meg itt az élet, amikor a kivitelező cég emberei „levonultak a munkaterületről”. A helyzet az, hogy a levéltár 2008 őszén megkezdett átfogó rekonstrukciója közben elfogyott a beruházó – az intézményt fenntartó – Fejér Megyei Önkormányzat pénze.

A székesfehérvári létesítmény két jól elkülöníthető épületrészből áll: az egyik a XIX. században épült műemlék szárny, a másik a vadonatúj raktárbázis. Az előbbi, ahol többek között a kutatóterem, a digitalizáló-műhely, a kiállítóhely, a restauráló-műhely és a feldolgozóhelyiségek kapnak helyet, már teljesen elkészült, akár most beköltözhetnének a levéltárosok. A raktárépület azonban csak szerkezetkész, ott a jelenlegi állapotában egyetlen irat sem tárolható. Ahogy Erdős Ferenc, a levéltár igazgatója fogalmaz: egymás nélkül a két szárny semmit nem ér, raktár nélkül a létesítmény használhatatlan.

Így egyelőre marad az a rendszer, amely hét éve keseríti a fehérvári levéltárosok életét. Az életveszélyessé nyilvánított levéltárból 2003-ban kellett kiköltözniük, azóta három különböző telephelyen szétszórva dolgoznak. A gyűjtemény ideiglenes tárolására és a munkavégzéshez szükséges irodák bérlésére évente több mint 50 millió forintot költ a megyei önkormányzat.

Pedig 2005-ben még mindenki abban reménykedett, hogy hamar megoldódhat a helyzet. Az előzetes tervek alapján mintegy 1,65 milliárd forintba került volna a levéltári rekonstrukció, amelyhez másfél milliárd forintos állami támogatásra pályázott az önkormányzat. Végül címzett állami támogatásként 2006-ban csak 1,1 milliárd forintot nyertek, miközben számos költségnövelő elem került be a folyton változó tervekbe.

Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke szerint önmagukban az állandó áttervezések is jelentős pluszkiadást okoztak, de drágította a beruházást az is, hogy menet közben 25 százalékra emelkedett az építőanyagok áfája. Erdős Ferenc pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az építéshatóságként eljáró kulturális örökségvédelmi hivatal (KÖH) számos esetben írt elő költségnövelő változtatásokat.

– A művészettörténeti feltárás során például a KÖH szakemberei találtak egy rézkilincset. Ezen felbuzdulva előírták, hogy valamennyi nyílászáróra rézkilincsek és rézzsanérok kerüljenek – mondja Erdős Ferenc. – Óriási összeget emésztett fel, hogy a zsalugáteres faablakokat, a kazettás parkettát és a kőburkolatokat is az eredeti alapján kellett újragyártatnunk.

A levéltári rekonstrukció eddig kétmilliárd forintba került. Balogh Ibolya szerint mintegy 700 millió forint hiányzik a befejezéséhez. Nemhogy enynyi pénze nincs a megyei önkormányzatnak, de olyan mértékű a hitelállománya, hogy jelenleg egyetlen pénzintézet sem hajlandó finanszírozni a munkálatok folytatását.

– Állami szerepvállalás nélkül nem fogjuk tudni megoldani a problémát – szögezi le Balogh Ibolya. – Abban reménykedünk, hogy az új kormány megérti a helyzetünket, és minél hamarabb segítséget nyújt.

Valóban fontos a gyorsaság. Ahogy Erdős Ferenc körbevezet a felújított épületszárnyon, több ajtónál is megakadunk, láthatóan egyik-másik az elmúlt hónapok alatt már megvetemedett.

– Ha ősszel nem indítjuk be a fűtést, rohamos pusztulásnak indul itt minden – mutat körbe az igazgató. – Kétmilliárd forint van beépítve ezekbe a falakba. Ez elég súlyos érv, nem?

Az igazgató szerint a két szárny egymás nélkül nem ér semmit