Meddig vár a Várkertbazár?
A Várkertbazár felújítása ettől persze nem kap új lendületet, de a törvény az törvény: a tulajdonos felelős a műemlék jó karban tartásáért, s a bazár, ugye, nincs a legjobb karban. Felújítására 2007-es számítások szerint 6,5 milliárd forint kell, mondta az egyik meghívott tervező, Bánáti Béla. Évekkel ezelőtt a Bánáti és Hartvig tervezőiroda készítette a terveket a kanadai tulajdonú Foundation Kft. beruházásához, de végül is a tervek csak az építkezés első ütemére kapták meg az I. kerület engedélyét, mert a második ütemmel állítólag a föld alatti bővítés már túllépte volna a kerületi beépítési mutatókat. Kifogásolta a helyhatóság a tervezett kereskedelmi funkciót is. A második ütem engedélyezése nélkül viszont a beruházó nem kezdte el a munkát. Így maradt minden a régiben.
Mint közismert, eredetileg az 1998–2002-es Orbán-kormány terve volt, hogy magántőke bevonásával kell helyreállítani a Várkertbazárt, és az ennek nyomán kiírt 2001-es pályázat eredményeként lett a Foundation a kiválasztott befektető. Hatvan évre kapta volna meg a hasznosítási jogot a felújításért cserébe. Aztán 2005-ben a fideszes vezetésű kerület már úgy gondolta, hogy ilyen nemzeti értéket az államnak kell felújítania, és nem támogatta többé a Foundation elképzeléseit. A cég ma is perel az elveszett üzlet miatt. Újabb tervek pedig már nem születtek. A Várkertbazár ezzel újabb éveket veszített.
Mányi István építész szerint, aki még a kilencvenes évek elején, magánszorgalomból készített felújítási terveket a bazárról, túl vagyunk a 24. órán, és ma már valóban nincs az a magánbefektető, aki 6–8 milliárdot a megtérülés reményével belefektetne ebbe az épületbe. Maga is úgy gondolja, hogy állami szerepvállalásra van szükség.
A közönség soraiból hozzászóló polgárok szinte mind egyetértettek ezzel. És felvetettek egy fontos aspektust, az üzleti hasznosság kérdését. A legutóbbi tervekben ugyanis a bővítmények azt a célt szolgálták, hogy a bazár működtetését üzletileg nyereségesre lehessen kihozni. Tóth László Várkert rakparti lakó szerint a Várkertbazárnak nem kell üzletileg önfenntartónak lennie. Bécs példáját hozta fel, ahol a Stadtgarten sem nyereséges létesítmény, hanem azzal hoz hasznot, hogy szép, és a város jó hírét viszi. A gimnazisták alapította Váriak Szövetsége nevű szervezet egyenesen azt tartaná jónak, ha az eredeti tervek szerint újítanák meg a bazárt. A Budavári Lakosok Szövetségének idős tagjai azt is jónak tartanák, ha legalább az életveszély-elhárítás és a legszükségesebb helyreállítás megtörténne.
A Várkertbazárról jelenleg nemcsak ezen a fórumon folyt és folyik a gondolkodás. Néhány hónapja mi is megírtuk, hogy a Magyar Településés Területfejlesztők Szövetsége nevű szervezet szintén egy alulról jövő új koncepciót készít elő a budavári palotanegyed és benne a Várkertbazár rendezésére. De úgy hírlik, gondolkodnak már az I. kerületnél is. Kiszivárgott információk szerint érlelődnek a palotanegyed fejlesztésével kapcsolatos tervek.
Mivel a kerület képviselője nem volt jelen a Budavár Szövetség fórumán, Nagy Gábor Tamás kerületi polgármestert telefonon kérdeztük, mi igaz ezekből a hírekből. Anynyit mondott, a kerület januárban valóban szerződést kötött a KÖZTI-vel a palotanegyed és a bazár állapotfelmérésére, valamint egy fejlesztési alapkoncepció kidolgozására. A leendő kormány budavári terveiről viszont még nem történtek egyeztetések a kerülettel, mondta a polgármester.
Az előző Fidesz-kormány jelentős energiát fektetett e terület rendezésébe, és várhatóan a most következő is folytatni fogja az itteni reprezentatív beruházásokat. Most még a végleges hasznosítási koncepció megszületése előtt vagyunk. A Budavári Szövetség elnöke, Rotyis József, egyetértve egy turisztikai szakember felszólalásával, a fórumon megjegyezte: nem volna szerencsés, ha a Várkertbazár a politikai reprezentáció helyszínévé válna.
