Egyébként Szombathelyre érve három dolgot regisztráltunk hamar. Az első egy versike, „Széll Kálmán utca 37. alatt / e vers jelölje meg a házfalat. / Mert itt születtem egy tavaszi napon, / szombat volt, ahogy kinyomozhatom”. Egy Bárdosi Németh János költő-szerkesztő emlékének dedikált táblán olvassuk mindezt, és jó kedvünk lesz egyből. A másik meg, hogy az első benyomások ellenére Szombathely sem mentes az idiótáktól, akik a kokódzsambó üvöltetésével próbálják meg felhívni a figyelmet megtépázott kettes Golfjukra, vagyis persze önmagukra. Ezt, és a gitáros főpróbát leszámítva egyelőre nagyjából csendes a város.

Köszönetet mondtak Jimi Hendrixnek azért, „hogy létezett”

A Pannónia Házban Hartyándi Jenő fesztiváligazgató, Tóth Erzsébet Mediawave-alapító, egyébként az MMKA főtitkára és Sragner László, a fesztivált szervező alapítvány kuratóriumának elnöke nyitja meg a Mediawave-et, egyszersmind átadják a Párhuzamos Kultúráért Díjakat is. Az idén Iva Bittová énekes, Durst György producer, Ferenczi György bluesistaherflis, Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendező, Kerényi Róbert népzenész, Aiming Kubasi újgur kultúrdiplomata, Ripoff Raskolnikov énekes és Urbán András színházi rendező kapja az elismerést. Kerényi gyönyörű furulyaszóval rögtön meg is köszöni. A különteremben kézzel fogható az öröm és a forróság – meleg van, de ez szerencsére senkit sem érdekel különösebben.

Hogy mit gondolnak a szombathelyiek arról, hogy idéntől övék a Mediawave, arról a Népszabadság munkatársa reprezentatívnak éppen nem mondható kutatása hivatott tanúskodni. A megkérdezett srácok a Fő téren egyöntetűen örülnek a fesztiválnak, bár a „melyik program érdekel a leginkább?” kérdésre a kevéssé hihető „mind” választ adják. Valószínű, a heteken át tartó pörgés az, ami lázba hozza őket. A kicsit idősebb megkérdezettek főleg az eddig náluk nem látható filmeknek örülnek, az újaknak csakúgy, mint a retrospektív Mediawave-válogatásnak. A környéki trafikos, akinél cigarettát vételezünk, azt mondja, ő komolyan örül mindennek, „éppen ideje volt, hogy történjen itt is valami végre”. Az egyik sörsátor környékén pedig napszemüveges, hosszú hajú, ismerősnek tűnő úrba botlunk, aki az esti Stevie Salas-koncertre van ráizgulva, de meg akarja nézni Gil-Scott Heront is majd: őt a koncertek érdeklik.

Utóbbinak egyébként nem is kell estig várnia Salasra. Hat után néhány perccel a vezénylő banda belecsap a Hey Joe!-ba, odafenn vagy tíz, lenn körülbelül kétszer annyi gitáros részvételével, és a dal közepénél a világhírű zenész is felbukkan a színpadon, hogy együtt emlékezzen Hendrixre a többiekkel. Jóval kevesebben vannak ugyan, mintWroclawban, sőt a tavalyi győri happeninget sem sikerül – a létszámot tekintve – felülmúlni, a gesztus mégis hátborzongató. Ahogy a végén egyszerre emelik az égbe a gitárt, így mondva köszönetet Jimi Hendrixnek azért, „hogy létezett.”

Mozimagányba vonulunk. A nemzetközi versenyprogram egyik darabját látjuk, a címe: A másik oldal. George Ovashvili fi lmje egy Tedo nevű grúz kisfiú édesbús (inkább bús, mint édes) road-movie-ja, aki az édesapját keresi nagyon, de szinte csak a nyomorba, a kegyetlenségbe és a majdnem hiábavaló reménybe fut útja során. Összefacsart szívvel botorkálunk ki a Savaria filmszínházból, ezután megisszuk életünk talán legolcsóbb (fogyasztható) kisfröcscsét egy szolid késdobálóban. Ötven forintba kerül, amin annyira meglepődünk, hogy nem kérünk vissza százasból, ezen meg a pultoslány lepődik, a lepődések napja ez.

Kivált, hogy mire visszaérünk, tele a Fő tér, megy a blues meg a funk ezerrel, Stevie Salas és Bernard Fowler (no és a zenekar) exponálja magát lendületesen. Jól fogy a kolbász, a lángos, jól fogy a megfizethető sör és jól fogynak a finom, szép címkés termelői borok is, ünnep van. Eszünkbe jut, amit Sragner mondott egy korábbi sajtótájékoztatón, miszerint a Mediawave dolga most az, hogy belakja az új várost. Ha minden így megy tovább – és miért ne menne –, nincs okunk kételkedni abban, hogy ez sikerülni fog: Szombathely bizonyít. Ezt alátámasztandó, a fent idézett szpíker egy jó hírrel búcsúztatja úgy tíz körül a nagyszínpad előttieket: a Haladás 4:2-re lenyomta a Pápa csapatát. Öröm. A kiskafékban meg DJ-k, buli hajnalig. A Mediawave megérkezett.