Átszervezés előtt a filmes közalapítvány
Mert egyelőre nem tudni, milyen filmpolitikája lesz a hamarosan felálló új Fidesz-kabinetnek (a kulturális terület állami vezetőjének kiszemelt Szőcs Géza író korábbi nyilatkozata alapján a film fontos lesz), és abban milyen szerepet szánnak az MMK-nak. Mármint a hamarosan „átfogó és mélyreható reformon” áteső közalapítványnak – a Kőrösi Zoltán író által vezetett testület szándéka szerint.
A Fidesz évek óta keményen bírálja az MMK filmmecenatúráját átláthatatlansága és vélt vagy valós szabálytalanságai miatt. A problémák bonyolódásához mindenesetre hozzájárult a szocialista-liberális kormány, amikor egy évvel a mozgóképtörvény meghozatala után közel 3 milliárddal megkurtította az MMK éves (jelenleg 5,4 milliárdos) büdzséjét.
Ezt a szervezet úgy próbálta orvosolni – a kabinet hallgatólagos jóváhagyásával –, hogy a filmgyártás előfinanszírozásához bankhiteleket vett fel, amelyek kamatait állami támogatásból fizették, megrövidítve a filmpénzeket. Emiatt még mindig 2,2 milliárdos tartozás terheli a büdzsét. Az új kuratórium olyan belső viszonyokat akar teremteni, amelyeket nem érhet kifogás – a Fidesz-politikusok részéről sem. Az első lépés, hogy a következő hónapban átvilágíttatják a közalapítványt, majd végrehajtják a szükséges változtatásokat, és kialakítják a stratégiát. Arról már az első ülésen döntöttek, hogy a támogatandó filmek kiválasztásánál pontoznak: a tervek szakmai-esztétikai bírálata kiegészül egy gazdasági-megvalósíthatósági vizsgálattal és egy nyilvános prezentációval. Csak ezután döntenek a pénzről. Az ígéret szerint mindenről rendszeresen tájékoztatják az érdeklődő közvéleményt.
Nem tudhatjuk viszont, tiszteletben tartja-e az új kormány a leköszönő által aláírt filmtámogatási szerződést, és hozzányúl-e a közalapítványhoz. Mert az utóbbiról máris felröppentek hírek: az Index tudni véli, a fi lmipar átszervezésére kapna megbízást a Hollywoodban élő, magyar származású producer, Andy Vajna. Annyi tény, hogy Vajna jelölt volt a közalapítvány elnöki posztjára is, noha a szavazáskor csekély támogatást kapott, de belső szakmai megbeszélésen felmerült, vigyen kulcsszerepet a „közönségfilmek” finanszírozásában. Erről most az MMK-nál nincs szó, azonban információink szerint valóban felvetették némelyek, válasszák le az MMK-ról az előző kabinet által tulajdonába adott Mafilmet és Filmlaboratóriumot, és hozzanak létre egy filmipari állami (azaz „nemzeti”) vállalatot, amelybe akár még az állami tulajdonban levő stúdiók is beletartozhatnak. Ebben szerepet kaphatna állítólag Kálomista Gábor producer, aki igen hevesen támadta Grunwalsky Ferenc korábbi MMK-elnököt. Kérdésünkre Kálomista kategorikusan válaszolt: semmi ilyesmiben nem vesz részt, ez kitaláció.
Bod Péter Ákos, a Nemzeti Bank egykori elnöke, az MMK-kuratórium tagja viszont megerősítette, a közelmúltban eszmecserét folytatott Matolcsy Györggyel, a kormányzati gazdasági poszt várományosával, aki élénken érdeklődött a hazai filmiparról. A kurátor kérte is Matolcsyt, a fejlesztési elgondolásokban szerepeltessék az iparágat. Tudvalevő, az egyre bővülő hazai filmgyártóbázis túlnyomó része magánkézben van, és az eddigi legnagyobb, az etyeki Korda Stúdió Demján Sándor mellett Vajna érdekeltsége is. Ami az MMK-t illeti, ott az utóbbi években három fő törekvést figyelhettünk meg: ösztönözték a nemzetközi fesztiválokra vihető és a hazai tömegszórakoztatást szolgáló filmeket, továbbá igyekeztek minél több pályakezdő rendezőt elindítani.
Most egy újabb preferenciát hallhattunk: készüljenek gyerek-, ifjúsági és családi filmek. Ám évről évre csökken a hazai alkotások látogatottsága a mozikban, ami részben a forgalmazás és a moziipar súlyos problémáit tükrözi. Elvileg a tévék javíthatnának a helyzeten, de nem teszik. Míg ez utóbbiban jelentős változást akar elérni az MMK új vezetése, a moziforgalmazás ösztönzésében – mint hallhattuk – szerényebb szerepre készül.
