Az persze nem kérdés, hogy a nem is oly távoli jövőben lesz-e könyv, sokkal inkább az, hogy milyen. A különféle technológiák képviselőit felvonultató beszélgetésen világosan kirajzolódott dilemmát az dönti majd el, hogy miképp szeretjük elképzelni a könyvet. Ha komplex élményként: keményfedeles borítóval, igényeinkhez minél jobban idomuló tipográfiával, illusztrációkkal, nagy példányszámban képzeljük el, akkor ez hoszszú ideig még hagyományos nyomdában készül majd. Ha mindezt gyorsabban szeretnénk, egy-két óra alatt, limitált példányszámban, az utánnyomás pontos tervezésével, akkor a digitális nyomda lesz a befutó. Ez utóbbi azt a lehetőséget is megadja, hogy akár tíz év után is kinyomtathatnak belőle három példányt, ha a megrendelő úgy kívánja. Így mindig annyi van egy címből, amennyi épp szükséges, nincs elfekvő készlet, nincs zúzdaköltség. Már ha ragaszkodunk a papírhoz.

A Magvető szerzői: nem rájuk számítanak a kereskedők és a piac

Ha nem, akkor az elektronikus olvasó a legtöbb gondot egy csapásra megoldja. A könyv ekkor már csupán egy fájl a több ezer közül a memóriában, szerényebb borítóval és tipográfi ával ugyan, de az olvasás élményét megőrizve. Így könnyen megtörténhet, hangsúlyozta Weiler Péter, a Líra Könyv e-book kiadásáért felelős igazgatósági tagja, hogy az egyszerűbb, fekete-fehér könyvek egy részét hamar kiváltja majd az elektronikus forma. A szép kivitelezésű albumok, illusztrált gyerekkönyvek, különleges kiadások viszont a hagyományos könyvkiadás monopóliuma és luxuscikke maradhat. (Jó példa erre, hogy a művészeti kiadványairól híres Taschen kiadó nemrég a New York-i Ötödik sugárúton a Gucci mellett bérelt boltot.) Bár a veszély már itt is megmutatkozik. Weiler nemrég az Alice Csodaországban elektronikus változatát tartotta a kezében, amely igaz, még nem a teljes regényt tartalmazta, de már így is elképesztő dolgokat tudott: ha megrázta az olvasót, megelevenedett a könyv, máskor meg különféle lények bújtak elő a betűk mögül. Vagyis elképzelhető: pár év múlva az e-book az illusztrált könyveket is kiválthatja majd. Miközben olyan könyvek megjelenését is felvállalhatja, mely egyetlen más kiadónak sem lenne üzlet. A Hogyan szereljük fel a karácsonyi égőket? jellegű, ötoldalas kiadványnak például esélye se volna a megjelenésre a piacon, viszont egy elektronikus olvasóra bármikor letölthető lenne szükség esetén. De vajon hogy festene akkor pár év múlva a könyvfesztivál?

– Erről csak annyit tudok mondani, hogy jelenleg a miénk a legkisebb és legszerényebb stand: egy olvasót állítottunk ki és négy hoszteszlányt –mosolyog rejtélyesenWeiler, ám azért gyorsan hozzáteszi, korai lenne temetni a fesztiválhoz hasonló rendezvényeket.

Ha nem is temetői hangulat, de meglehetősen borús hangulat uralkodott a válság évét számokban bemutató beszélgetésen.

– A tíz évig tartó kedvező konjunktúrának vége: a statisztika szerint az eddigi 13 évében egyszer sem fordult elő, hogy a könyvforgalom ne növekedett volna, most viszont minden makromutató csökkenést mutat – kezdte Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. Egyrészt csökkent a megjelenő címek száma, és az eladott példányok száma is visszaesett. A válság csak kiélezte az eddig is jelentkező szolid visszaesést, hiszen 2006-ban és 2007-ben 2, illetve 1 százalékos növekedés jelentkezett a számokban, ami az inflációt is tekintve már nem túl kedvező adat. S miközben a szórakoztató irodalom, a gyermek- és ifjúsági könyvek még kitartanak szerény növekedést is felmutatva, az ismeretterjesztő, illetve a tudományos és felsőoktatási tankönyvek esetében már drámai a helyzet. Előbbi 8,8 százalékos visszaesést produkált, míg utóbbi az elmúlt öt évben kétezer címmel esett vissza, ami 4 milliárdos hiányt jelent.

A csökkenés tényét a megjelent könyvkereskedő cégek képviselői (Libri, Líra, Alexandra) is megerősítették, egyetlen üdvözítő kivétel az internetes kereskedelemmel foglalkozó Bookline, amely a veszteséges évek után tavaly nyereségbe fordult és a regisztrált felhasználókat is növelni tudta. A hagyományos boltokkal rendelkező kereskedők szerint két nagy probléma sújtja az ágazatot: a készletek felhalmozódása, amely gyakran önsorsrontó akciózásra és kedvezményekre készteti a boltosokat, csakhogy megszabaduljanak az elfekvő példányoktól, illetve a veszteséges hónapok finanszírozása. Ez utóbbi igencsak húsbavágó, ugyanis a boltok az év kétharmadában veszteséget termelnek. Az őszi tankönyvvásárlási szezon némiképp stabilizálja a helyzetet, hogy végül a karácsony szolid nyereséget hozzon. Ráadásul a tavalyi karácsony nem is volt olyan erős, mint korábban. Érezhetően ekkora fogytak el a vásárlók tartalékai és eltűnt a 13. havi fizetés. Az adatok világosan mutatják: az emberek ugyanannyit költenek könyvre, csakhogy csökken a vásárlók száma. Méghozzá egy teljes társadalmi réteg tűnt el a boltokból: azok, akik már végképp nem engedhetik meg maguknak a könyvet.

Akik viszont megengedik, jobbára szórakozni akarnak. Amerikai felmérés szerint a kiadott művek 30 százaléka tartja el a fennmaradó hetvenet. Ez a helyzet vélhetően a magyar könyvkiadásra is igaz. Így bár lehet nem szeretni a Fejős Éva-féle női lektűröket, a vámpíros giccseket és a népszerű pszichológiát képviselő Csernus Imrét, de kis túlzással végül is miattuk nem zárják be a boltot. Matyi Dezső, az Alexandra igazgatójának tanácsa a kiadók felé így nagyon is egyszerű: tegyék félre a szívügyeiket és koncentráljanak a racionális döntésekre. S hogy milyen döntés lehet ez? Az eladási toplisták elárulják. A libris szépirodalmi listáját uraló női szerzők (Fejős Éva, Rácz Zsuzsa, Vass Virág) mögött utolsó helyen érkezett be a megnevezésre egyedül jogot formálható Spiró György Feleségverseny című műve. A Bookline top tíz könyvkategóriáját pedig a krimi-mesekönyv-romantika szentháromsága uralja. A válság évét jelzi, hogy előretört (8. hely) a pszichológia, és bizony itt is utolsó a szépirodalom.

Az óvatosság – úgy tűnik –még nem jellemzi a kiadókat. A főként szépirodalommal foglalkozó ünnepi könyvhétre a tavalyi évhez képest száznál több cím megjelentetését ígérték.