Végvárak útján
A Felső-magyarországi Várak Egyesülete öt éve munkálkodik a határvidék várainak öszszefogásán, ennek mintájára alakítják meg a dél-szlovákiai várklasztert, és közösen kezdeményezik a Végvárak útja elismertetését – mondja Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója. Céljuk, hogy az egyenként olykor szegényes idegenforgalmi kínálatot nyújtó várak tulajdonosai szélesíthessék a programkínálatukat, és akár jogi, akár a további feltárásokhoz szükséges szakmai, pénzügyi támogatást nyújtsanak egymásnak.
A várak régészeti feltárása és műemléki felújítása Honttól Zemplénig a határ két oldalán címmel tartottak nemzetközi konferenciát Füleken. Itt dolgozták ki a felvidéki váraknak új lehetőségeket biztosító szervezet dokumentumait, és döntöttek az észak-magyarországi várakat összefogó szervezettel való együttműködésről. Szlovákiában egyébként érdekes helyzetben vannak a várak, ugyanis közülük sok egész egyszerűen nem szerepel a műemlékjegyzékben. Tulajdonosaik a privatizáció során esetenként a földnyilvántartás szerint szántóként, erdőként vagy legelőként jutottak hozzájuk. Ez a tény már önmagában cselekvésre sarkallja a régész-, illetve a műemlékes szakembereket. A dél-szlovákiai várklaszter iránt egyébként sokan érdeklődnek a múzeumi szakmákon kívül is: például egy gépipari vállalkozás, amely néhány éve megvásárolta Gács várát, és szállóként működtetné. Egyelőre azon vártulajdonosok csatlakozását várják a klaszterbe, akiknek már van elképzelésük arról, hogy mit akarnak önállóan, illetve mások közreműködésével végezni.
A Füleki Vármúzeum és a Felső-magyarországi Várak Egyesülete által szervezett konferencián a Tőketerebestől Csábrágig húzódó végvárvonal, illetve Magyarországon a Füzértől Nógrádig található várak helyzetét vették számba. Előadások hangzottak el a sajógömöri, a kassai, a drégelypalánki, a füleki, a diósgyőri, a salgói, a csábrági, a füzéri, a komlóskai, a divényi, a nógrádi, az ónodi, a szendrői és rimaszombati várakról, a Bebekek rozsnyói járásban épített erődítményeiről, Pelsőc, Csetnek és Gombaszög várainak kutatásáról és az állagvédelmi munkákról. Az északi régióban csupán a legkisebb megyének, Nógrádnak a határon inneni és túli felében 28 várat tartanak nyilván. Joggal remélhető tehát, hogy az új kulturális úttal nemzetközi figyelemre tudnak szert tenni.
Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi irodájának vezetője úgy látja, hogy gazdaságos módon kell és lehet is a várakban rejlő értékeket kiaknázni. Egy-egy vár ugyanis nem pusztán műszaki alkotás, hanem művészettörténetileg számon tartható produktum is, a fejlesztésükhöz szükséges pénz éppen ezért nem csupán a műemlékvédelmi forrásokból szerezhető meg, hanem a turisztikai attrakciófejlesztésre vagy a munkahelyteremtés címen kiírt pályázatokból is. A műemlékek társadalmi megbecsülése ugyanis már az odavezető út rendbetételével is növelhető.
Lázár Éva, a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Kastélymúzeumának igazgatója azt reméli az együttműködéstől, hogy az Andrássy-kastélyba, a krasznahorkai várba vissza tudják majd csalogatni az elmúlt években elmaradt magyar turistákat. Ennek érdekében újabban már magyar nyelvű idegenvezetést is biztosítanak, sőt elképzelhető, hogy a szlovák és az angol nyelvű feliratok mellé végre magyar nyelvű tájékoztató szövegek is kerülnek már az idén.
