A fejlődés új irányát a globalizáció és a fogyasztás mindenekfelettisége szabja meg. A mai várostervezők legfőbb feladata, hogy „láthatóvá tegyék” a városukat a térképen. Valami kiemelkedőt kell megálmodniuk, hogy a befektetők és a turisták kegyeiért folyó gyilkos versenyben az ő településük is vonzó legyen – mondja Karin Book.

Persze vannak eleve ismert turistacélpontok, például Velence vagy Párizs, de a lebomló nagy ipar- és kikötővárosoknak más – megújító – stratégiát kellett követniük. Vannak, akik egy-egy nagyszabású sportrendezvényre, mint az olimpia (pl. Barcelona) vagy sportklubra alapozzák ismertségüket (lásd Liverpool és Manchester), akadnak, akik csak egy-egy világhírességre, mint a malmöi Rosengard a kerületben született focistára, Zlatan Ibrahimovicra, mások monstre kulturális, esetleg színházi eseményekre – mint a Karthágói Fesztivál –helyezik a hangsúlyt, de az általános trendet a gigantikus építkezések jellemzik.

A kizárólag egyetlen szereppel bíró építmények létrehozásának, az esztétikus megjelenés hajszolásának kora lejárt, most az a cél, hogy olyan multifunkcionális centrumokat hozzanak létre, amelyek a további fejlesztések alapjául szolgálhatnak, és hatással lehetnek az egész város ismertségére.

Ezt a célt általában úgynevezett „zászlóshajó”-projektekkel érik el, amelyek olyan gigantikus épületek, amelyek képesek a város új jelképévé válni, fejlődésének új irányt szabni. Ilyen például a malajziai Kuala Lumpurban épített 421 méter magas ikertorony a maga méregdrága forgó éttermeivel, bárjaival. Ezek csodálatra méltó építmények – amilyen a müncheni Allianz Arena vagy az 54 emeletes malmöi „csavart” Tourning torso is –, világszerte ismertek és vonzzák a látogatókat.

A zászlóshajóprojektet kétféleképpen lehet megvalósítani: a város szélén vagy a város szívében. Ez utóbbira jó példa a stockholmi NK centrum neoklasszicista stílusban épült régi, ámde szupermodernné átalakított épületkomplexuma, amely egy hatalmas, elegáns bevásárlóközpontot rejt, mellette pedig világcégek központi irodái, exkluzív hotelek, színházak, mozik és éttermek kaptak helyet. Az előbbi típust képviseli a város mellett épített, monstre koncertek, kiállítások, konferenciák megtartására is alkalmas Malmö (sport) Arena, amely köré „automatikusan” épülni kezdenek a bevásárlóközpontok, a szállodák, az éttermek, majd a vadonatúj exkluzív lakónegyedek is – véli a svéd professzor asszony.

A hatalmas beruházások mellett az építészek legfőbb feladata a városok fenntartható fejlődésének megalapozása, azaz – a természetet szennyező tevékenységek kitelepítésén felül – a városok zöldtérképének megteremtése, a pihenésre, regenerálódásra alkalmas zöldterületek kialakítása, mivel a városi embernek is szüksége van természetközeli élményekre. Ezekben a parkokban szobrokat helyeznek el, művészi értéket is hordozó kerteket, szabadtéri színpadok sorát telepítik a lélek épülésére – mondja végezetül Book professzor.