Hiszen most is, mint akkor, azt az ideális szavazót képzelték el az ötletgazdák, aki nem csupán gyerekkori emlékeiből vagy kötelező olvasmányaiból merítve voksolna, nem akarna megfelelni valamiféle szülői vagy iskolai elvárásnak, elfogadott és ki nem mondott műveltségképnek, hanem egynéhány művet újraolvasva, könyvtárát és a boltok kínálatát átböngészve keresné meg az így valóban aranyat érő könyvet.

Azóta, hogy 2005-ben A Nagy Könyvre szavazhattunk, nem sokat változott az olvasók ízlése

Csakhogy hiába az április 19-ig leadott majdhogynem hétszázezer szavazat (egy szavazó több kategóriában is leadhatja a voksát), csak nincs meg az ideális Olvasó. Illetve ugyanazt az Olvasót találta meg most a Libri, akit A Nagy Könyv is előállított sokkal nagyobb csinnadrattával: a régi olvasmányélményeiből élő, az újra kissé gyanakvóan figyelő, nem túl tájékozott, ezért a klasszikus értékekhez kétségbeesetten ragaszkodó Olvasó fantomképét.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a különféle kategóriák tízes listáin a Mester és Margarita kivételével mind szerepelnek A Nagy Könyv legjobbjai: Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, Abigél, 1984, Az arany ember, Micimackó, A kis herceg, A Gyűrűk Ura, illetve Harry Potter és a bölcsek köve. Miközben a mostani szavazás kifejezetten az évtized legnépszerűbb könyvét keresné, vagyis a 2000 és 2009 között megjelent művekből kellene válogatni. Ha úgy tetszik, a játék az elmúlt évtized olvasmányélményeire kérdez rá, de a válaszok automatikusan az egész irodalom Nagy Könyvét próbálják meg újra meglelni.

A magyar és külföldi szépirodalmi listán egy, azaz egy olyan mű sem szerepel, amely kimondottan az elmúlt évtizedben jelent volna meg. Időben legközelebb a szépirodalomnak távolról sem nevezhető Egy gésa emlékiratai áll (1999-ben jelent meg magyarul). Ezt követi a Sorstalanság és a Száz év magány. A külföldi szerzők tízes listája azonban jobbára még a századot sem találta el, többnyire veretes, a kamaszkorban kipipálható művek sorakoznak rajta: Monte Cristo grófja, A három testőr, Üvöltő szelek, Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet, Jane Eyre. Ehhez jön még a XX. század két „kipróbált műve”, az Elfújta a szél és az 1984. Nem mutat üdvözítőbb képet a magyar szépirodalmi lista sem, ahol Kertész Imre az egyedüli kortárs, 1975-ben megjelent regényével. A többi (az Indul a bakterház kivételével) iskolai olvasmány, Örkény egyperceseitől a Tanár úr kéremig.

A gyermek- és ifjúsági könyvek listája három ponton átfedést is mutat a „felnőttekével” (Abigél, Légy jó mindhalálig, Egri csillagok), ami egyrészt mutatja a két műfaj definíciós nehézségeit, másrészt azt a bizonytalanságot, amely a kortárs művek megítélését övezi, hiszen itt már nem fogja az iskola az olvasó kezét, nincs az értékeket egyértelműen kijelölő, autoriter tekintély. Az olvasó magánya mutatkozik meg tehát a listákon, és a tekintély helyébe lépő divat ereje. Ezért is szerepel a külföldi szerzők listáján a Twilight-Alkonyat, Harry Potter, A Gyűrűk Ura, illetve a többszörösen megfilmesített klasszikusok: A két Lotti, Micimackó, A dzsungel könyve, A végtelen történet, 80 nap alatt a Föld körül. A gyermek és ifjúsági kategóriában egyedül a Twilight-könyv férne be szigorúan véve az elmúlt évtized termésébe, őt követi Harry Potter és a bölcsek köve 1999-es megjelenésével. A többi örökzöld, Weöres Sándortól Fekete Istvánig, Vernétől Kiplingig. (Bár tény, tegyük gyorsan hozzá, hogy a fent említett klasszikusok újrakiadásaikkal folyamatosan jelen vannak a könyvpiacon.)

Még érdekesebb a kép, amikor arról vallanak önkéntelenül a szavazók, hogy mit is tartanak ismeretterjesztő műnek manapság. Hát jobbára az emberi lélekkel és jellemmel foglalkozó könyveket. Ezért is találni oly sok lélekbúvárt a listán: Csernus Imrét, Popper Pétert, Ranschburg Jenőt (két könyvvel) és Binét Ágnest. De itt van még Nemere István két szórakoztató műve, Köves J. Julianna illemtankönyve, és ami végképp értelmezhetetlen: Vujity Tvrtko könyve! Majd mintegy pántlikának Szerb Antal világirodalomtörténete. Lehet, hogy a Mindentudás Egyeteme mégsem hagyott maradandó nyomokat bennünk? Nincs jobb helyzetben a külföldi lista sem, ahol jobbára a testbeszéddel, érzelmi intelligenciával és párkapcsolattal foglalkozó divatkönyvek és lektűrök szerepelnek. Leonardo da Vinci összes művei és Darwin klasszikusa, A fajok eredete az egyetlen (pontosabban a kettő), amely a tudományt idézi meg távolról és igen szerényen. A szórakoztató irodalom kategóriájában a megállíthatatlan Terézanyu harcol négy Rejtő-regénnyel és két Janikovszky Éva-kötettel, illetve a megunhatatlan Vavyan Fable, Lőrincz L. László és Müller Péter lektűrtrióval. Ám itt most legalább stimmel a mennyiség-minőség arány. A külföldi mezőnyben Agatha Christie és Dan Brown két-két regénnyel képviselteti magát Ken Follett (A katedrális) és Joanne Harris (Csokoládé) mellett. De átcsúszik még ide A Gyűrűk Ura és a Twilight-sorozat is (két címmel), illetve Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című már-már elfeledett klasszikusa.

A szavazás május 2-ig tart a Libri honlapján. Akkor dől el, hogy a tíz kategóriában (a már említetteken kívül: magyar és külföldi Gasztronómia) ki lesz a győztes. Vagyis ki kapja meg posztumusz az évtized legnépszerűbb szerzőjének járó elismerést.