Másról se hallani az elmúlt években, minthogy meg kell szerettetni a gyerekekkel az olvasást. És talán nem kell már hozzá túl sok, hogy szentté avassák az angol J. K. Rowlingot, amiért a gyerekeink legalább az ő mesehőse, Harry Potter kedvéért lemondanak ideig-óráig a tévéről. Mások szerint azonban nem kell a ködös Angliáig menni sikersztoriért, elég alaposabban szétnéznünk itt, a közelben. Mert ha már a népszerűségről beszélünk, a magyar piacról nyugodt szívvel említhetjük Bartos Erika maga rajzolta és írta sorozatait: a saját gyerekei hétköznapi kalandjairól szóló Anna, Peti és Gergőt, valamint a kisállatokról mesélő Bogyó és Babócát.

Akadnak ugyan, akik csak szájhúzogatva ismerik el e szériák sikerét, mert a részletgazdagabb, kézzel rajzolt illusztrációra, a fordulatosabb szövegre esküsznek. Igazuk is van annyiban: ez utóbbi igénynek szintén van ma létjogosultsága Magyarországon. Egyre több olyan bevásárlókosarat látni a könyvesboltokban, amelyek efféle művészi gyerekkönyvekkel vannak tele. Bennük festményszerűen megrajzolt képek, és akár keleti mondákat feldolgozó szimbolikus mesék vagy kortárs szerzők gyerekversei. Ezzel együtt biztosan létezik egy másik tábor, amelyik – az új hullámos gyerekkönyv-illusztrátorok hálás elismerése mellett – arra a könyvre adja a voksát, amit a gyerek szeret. Amit minden este kér. Sőt, ami babakora óta vele együtt nő, mert más érdekelte benne gügyögő korában, más bölcsődésként, és mást fedez fel benne most, hogy óvodáskorára százszorosára tágult neki a világ. Ilyen könyv Bartos Erika Anna, Peti és Gergője, valamint Bogyó és Babóca sorozata. Utóbbi képeit április 24-én délelőtt negyed tizenkettőtől meséli és vetíti is a szerző a könyvfesztivál Gyereksarkában.

Aki a hallgatásnál jobban szeretne alkotni, az a Naphegy kiadó foglalkozásait keresse. Itt április 23-án, délelőtt tizenegytől Finy Petra költő segítségével a versírással próbálkozhat, délután egytől pedig Csapucha Klára vizuális fejlesztő pedagógus oldalán ezerféle kreatív technikába belekóstolhat. Szintén a kezeknek ad feladatot a Noha Stúdió, náluk csupa papírtárgyat: formás füzeteket, szalagos könyvjelzőt és térbeli képeslapot készíthetnek a gyerekek. De találni olyan programot is – például április 23-án és 24-én délután négytől –, ahol a jelentkezők maguk köthetik a könyveiket.

Lesz még Gryllus Vilmoskoncert, Lackfi János gyermekverseinek bemutatója és naponta több órán át nyitva tart a Társasjáték-barlang. A legkisebbekkel mondókáznak, a nagyobbakkal részeg elefántok és pipogya budapesti mackók nyomába erednek a mesélők. Ha épp nem hajtogatnak. A Csimota kiadó két éve kapható újítása, a papír színház ugyanis jobban hasonlít egy minibábszínház hajtogatható kulisszájához, mint egy hagyományos kötethez. A papír színház az 1920-as évektől kezdve népszerű Japánban, buddhista papok azonban már állítólag ezer évvel korábban táblaszerűen fölállított, cserélgethető papírlapokra írt leckékkel szemléltették a tanokat. A kamishibai technika egyik előnye a szokványos könyvhöz képest, amelynek képeit csak a felolvasó szülő vagy az óvó néni látja, hogy a miniszínház az asztalon állhat, mindig szemben a gyerekekkel, karton- vagy fakeretében mesénként 15-20 kihúzható képpel. A mesélő kivesz egy lapot, aminek a hátulján kicsiben látja a közönség által éppen nézett képet, onnan olvashatja az ahhoz tartozó szöveget. Április 23-án, délután négy órától klasszikusokat, többek között a Brémai muzsikusokat, a Békakirályt, A méhkirálynőt meg a Hamupipőkét.