Magyar szakácskönyv a bestseller
– Mi jellemzi Izrael élő kultúráját? Egyfajta összeolvadása a bevándoroltak magukkal hozott kultúráinak, vagy valami más?
– Érdekes kérdés. Az újonnan érkezettek kultúrája mindig befolyásolja a már régebben ott élőkét. Ez egy sajátos keveredés, kevert kultúra, amelyre ráadásul hatással van mindaz, ami a világban történik. Leginkább sokszínű és igen gazdag is.
– A könyvnek fontos a szerepe a hagyományos zsidó életben. Manapság azonban a tömegkultúra olyan ágai kerültek előtérbe, mint a divat, a dizájn vagy a televízió és a film.
– Izrael nyitott, nyugatias ország, és minden világtendencia fölfedezhető benne. Ha Tel-Avivba látogat, tapasztalhatja, mennyire kozmopolita város, szokták is mondani, „az a város, ahol sosem mennek aludni”. Hogy mennyire szorosan kapcsolódik Izrael a világhoz, jó példa rá a filmipar. Nincs olyan fesztivál, ahol ne szerepelne izraeli fi lm. A könyv, az irodalom jó helyzetben van, számos szerzőnket lefordítják külföldön, és nem csak a leghíresebbeket. Az olvasás népszerű, sok külföldi könyv is megjelenik fordításban. Bár hódít az internet, a könyv viszonylag olcsó, és ez közrejátszik a népszerűségében.
– Mennyire elégedettek azzal, ahogy Magyarországon és Izraelben egymás irodalmát ismerik az emberek?
– Elégedettek vagyunk, de ez nem zárja ki, hogy kölcsönösen tovább javítsunk rajta. Sok magyar művész, szerző népszerű Izraelben, például Márai Sándor, Kertész Imre, Spiró, Esterházy és mások héber fordításban is olvashatók. Tudja, létezik egyfajta sajátos kapcsolat, már csak a nálunk élő magyar származású emberek révén is. Ugyanakkor nem csak körükből tevődik össze az a százezer izraeli turista, aki Magyarországra látogat évente. Vannak olyan szerzőink is, akik magyar témájú műveket írnak gyerekkorukról, családjukról, a huszadik századi magyar történelemről. De legutóbb egy magyar szakácskönyv lett bestseller, Ofer Vardi munkája, aki itt lesz a könyvfesztiválon.
– És ami az izraeli szerzőket illeti Magyarországon?
– Azt hiszem, Ámosz Ozt érdeklődéssel fogadják majd Budapesten, akárcsak másutt a világon. De magyarra fordítanak más izraeli írókat is, és ők jelen vannak az itteni kulturális életben. Most mintegy 160 magyar fordítást mutatunk be a fesztiválon, ezek között persze nem csak szépirodalmi művek lesznek.
– Tavaly a magyar irodalom és könyvkiadás volt kiemelt vendég a jeruzsálemi könyvvásáron.
– Ez a két ország közötti jó kapcsolatok jele, és annak, hogy Magyarország közeli barátja Izraelnek. Sokan keresték föl a magyar standot, néhány íróvendég is érkezett önöktől, és ez nem csak kulturális értelemben volt fontos számunkra.
– Most viszont sajátos, felfokozott politikai klímában zajlik a budapesti könyvfesztivál, tart a választás. Gondolja, hogy ez a klíma esetleg befolyásolhatja a fesztivál hangulatát?
– Mivel nemcsak az irodalom, hanem az izraeli kultúra sok ága népszerűMagyarországon, biztos vagyok benne, sokan meglátogatják az izraeli standot. Ha arra is utal a kérdése, hogy Magyarországon erősödött a szélsőjobboldal, mondhatom, ez nem itteni sajátosság, holott a hatszázezer magyar zsidó megsemmisítése olyan történelmi tanulsággal szembesítette az országot, amelyet sokan feledtetni akarnak. A Tel-avivi Egyetem kutatása szerint tavaly duplájára nőtt az antiszemita megnyilvánulások száma a világon, amelyek többségét szélsőjobboldali erők követték el. Az antiszemitizmus nem zsidó probléma, hiszen minden, demokratikus értékeket valló társadalomnak küzdenie kell az emberi jogokért, valamint az antiszemitizmus, a rasszizmus és a xenofóbia ellen. Magyarország e tekintetben nem áll roszszul. Nem számítok arra, hogy a jelen politikai helyzet bármilyen módon befolyásolná, zavarná a könyvfesztivál sikeres lebonyolítását.
