A jiddis évszázadokon át az európai zsidók nyelve volt, de a hatmillió áldozatot követelő holokauszt,majd a kommunista üldöztetés és a zsidók tömeges kivándorlása nyomán elvesztette a közös nyelvként betöltött szerepét. A jiddis a felnémet származéknyelveként alakult ki német nyelvterületen a középkor folyamán. Ez a felnémet jellegű nyelv héber-arámi és ófrancia elemeket tartalmaz, egyes régiókban szláv elemek is belekerültek. A huszadik század elején legalább tizenegymillió ember beszélte a kontinensen, ma az egész világon alig kétmillió. A Yiddish Book Centert létrehozó Aaron Lansky a legmodernebb technológia segítségével kívánja feltámasztani, de legalábbis megőrizni ezt a zsidó nyelvet és kultúrát. A megmentett könyvek között mindenféle akadt. Az MTI jelentése szerint előkerült olyan emlékirat, amely egy jiddisül beszélő afrikai osztrigatenyésztő közösség életéről szólt, egy másik pedig azt örökítette meg, milyen volt a kubai zsidók sorsa Fidel Castro forradalma előtt. Előfordult, hogy egy dél-afrikai rabbi önként vállalta: elküldi egy zsinagóga pincéjéből az ott található jiddis könyveket. Mintegy fél évvel azután, hogy megkapták ezeket a köteteket, e-mail érkezett arról, hogy a zsinagógát felgyújtották és porig égett. Ha nem gyűjtik be a könyveket, örökre elvesztek volna.

A világ legnagyobb jiddis könyvtárának számító központ lehetővé teszi az online hozzáférést a könyvekhez. Jelenleg tizenegyezer jiddis nyelvű kötet olvasható a www.yiddishbookcenter.org/yiddish-book honlapon. A legtöbb internetes olvasó kelet-európai.

A megmentett jiddis könyvek zöme a XX. század elején íródott. „Regények, verseskötetek, színdarabok, elbeszélések, sok emlékirat, továbbá politikai gazdaságtan, társadalomelmélet, etnográfia, folklór, nyelvészet” – sorolta a példákat Aaron Lansky, aki központja fenntartására szponzorokat keres. Jó helyen kutakodik, hiszen támogatói között van Steven Spielberg filmrendező is.

„Mintegy húszezer jiddis nyelven írt könyv lehet ma Magyarországon. Ezek döntő része 1940 előtt kiadott, meglehetősen rossz állapotban lévő kötet. A könyvállomány jelentős része a Magyar Zsidó Múzeum könyvtárában kapott helyet” –tudtuk meg Borsányi Schmidt Ferenctől, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Könyvtárának korábbi vezetőjétől. A könyvtárat évtizedeken át gondozó szakember szerint a magyar zsidóság ortodox része beszélte a jiddis nyelvet. A neológok döntően magyarul szólaltak meg.

Ez azért fontos, mert az Osztrák–Magyar Monarchia létrejötte után, 1868–69-ben létrehozták az Egységes Izraelita Kongreszszust, ahol egy közös zsidó szervezet létrehozását tervezték. Ehelyett végül három szervezet jött létre: a legnagyobb a moderneké lett – ez a neológ zsidóság –, míg a konzervatívok az ortodox, a régi rendhez ragaszkodók pedig az úgynevezett Statusquo Ante szervezetbe tömörültek. A neológok kevéssé tartották fontosnak a jiddis nyelv művelését, ezért maradt fenn viszonylag kevés ilyen nyelven íródott kötet. A nyelvvesztésben azonban az asszimiláció játszotta a döntő szerepet.