A XIX. század üzenete
Idén kerek évfordulója van a nemzeti opera nagyja, Erkel Ferenc és a pesti Operaház első aranykorát megalapozó Gustav Mahler születésének. Jövőre Liszt Ferenc jubileuma következik. Az NKA vezetői, kurátorai úgy gondolták, mindhárom zenei óriás tevékenységének felidézése alkalom a szélesebb kitekintésre: a XIX. század második felére összpontosító, az akkori gazdasági-kulturális progressziót és a magyar polgárosodást felelevenítő programsorozat megvalósítására. Magától értetődik, ez alkalomból pályázatot írt ki a szervezet zenei testülete, ám a múzeumi kollégium is nagyszabású akciót készül finanszírozni A Felemelő Század program keretében.
Egy elméleti tanulmány alapján fogtak hozzá a tematikus pályázatok előkészítéséhez – tudjuk meg Bereczki Ibolyától, a múzeumi szakkollégium vezetőjétől. Az alap 325 millió forintot szán idei és jövő év eleji múzeumi kiállításokra, amelyeketmeghívásos pályázatokkal támogatnak. A közelmúltban megjelent kiírásokból kiderül, az országos hatókörű gyűjtemények közül a Nemzeti Galéria a XIX. századi nemzeti művészet önképéről, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a város és a falu viszonyáról, az Iparművészeti Lechner Ödön és Jungfer Gyula munkásságáról, a Budapesti Történeti Múzeum a pesti polgárról és a budai „bürgerről”, a Széchényi könyvtár a női szerepváltásról nyit kiállítást idén. Tematikus tárlatokat készít a Természettudományi, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Műszaki és Közlekedési, a Petőfi Irodalmi, a Semmelweis Orvostörténeti, a Mezőgazdasági Múzeum és a Zenetudományi Intézet is. A kisebb helyi emlékhelyeken, tájházakban olyan új állandó, időszaki és vándorkiállítások lesznek, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeum, a szentendrei Néprajzi Múzeum, a Magyar Műszaki Múzeum és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága közreműködésével jönnek létre –felölelve a helyi gyűjtemények ide vágó részét is. A XIX. századi polgárosodásról megyei vándorkiállítások is szólnak majd.
Az országos múzeumok közül hiányzik azonban a Nemzeti, az ugyancsak jelentős korabeli emlékeket birtokló Néprajzi pedig csak egy jövő évi bemutató előkészítésére kaphat kisebb összeget. Erről a kollégium vezetője elmondja, a NemzetiMúzeum részvétele – a főigazgatóváltás miatt is – jövőre várható, a Néprajzi pedig eredetileg közel 200 milliót igénylő tervvel jelentkezett, ami a költség nagyságrendje miatt vállalhatatlan.
Úgy tudjuk, a Kossuth téri intézmény A nép, mint látvány címmel megújítaná állandó kiállítását: ez arról szólna, hogyan illesztik be a parasztokat a XIX. században formálódó nemzettudatba. A kollégium vezetője az elutasítás indoklásához hozzáteszi: időszaki és nem állandó kiállítások támogatását határozta el a testület.Más kérdés, hogy szerinte is súlyos problémát vet fel az állandó tárlatok felújítása, ezt azonban másként kell orvosolni. Ígéri, kiírnak pályázatot a most előkészítő támogatásban részesülő, a jövő év második felére tervezett kiállítások megvalósítására is, ehhez azonban újabb pénzt kell kapniuk az NKA-tól.
Úgy teljes a kép, ha elmondjuk: a pénzosztó kuratórium tagjai között van az egri és a szolnoki megyei múzeumi szervezet vezetője, illetve a Természettudományi Múzeum vezető szakembere, az elnök pedig főigazgató-helyettese a Szabadtéri NéprajziMúzeumnak, amely – a Természettudományival együtt – több kiírásban is érdekelt. Bereczki Ibolya erről megjegyzi, a kollégium minden politikai befolyástól mentes szakmai testület, amelynek tagjai szükségképpen kötődnek szakintézményekhez. A döntéshozatal tisztaságát az NKA-nál összeférhetetlenségi szabályok védik: a pályázó intézmény munkatársa az adott döntésnél nem lehet jelen. Ezt a múzeumi testület, akárcsak a többi kollégium, szigorúan betartja.
Napokon belül indulhat a Márai-progam
Az NKA finanszírozása a várt mértékben érkezik a lottóbevételek adójából – tájékoztatta lapunkat Harsányi László, az NKA elnöke. Azért fordultunk hozzá, mert olyan híreket hallani, váratlan pénzügyi nehézségek miatt halasztódik az egymilliárdos Márai-könyvprogram beindítása. Mint megtudtuk, az év első negyedében a 2010-re tervezett tízmilliárd forint körüli bevétel egynegyede beérkezett. Változatlanul folynak a Márai-program háttérmunkálatai, ha némi késedelemmel is. A napokban megjelenik a felhívás, amely alapján a kiadók felajánlhatják az utóbbi három évben megjelent műveiket megvásárlásra. A feltehetően több ezer címből a szakemberekből álló Márai Testület kiválaszt ezret, és ezek közül az NKA könyvtári kollégiuma által kijelölt hazai és határon túli magyar bibliotékák rendelhetnek a nekik megállapított keretösszeg alapján. Mindezzel az összes adatot tároló informatikai rendszer felállításáig kellett várni, de mint a Márai Testület elnökétől, Venyigéné Makrányi Margittól megtudtuk, a Könyvtárellátóhoz telepített rendszer 95 százalékban elkészült. Júniusban már rendelhetnek a könyvtárak, az olvasók pedig szeptembertől vehetik kézbe a Márai-program – 65 százalékban kortárs irodalmat közreadó – köteteit.
