Alattuk állva valóban érezni egy nagy kor és egy nagy birodalom pompás búcsúját, s a hitnek valami ősi, rontatlan sugárzását. A hatalmas falakat beborító ábrázolásokon Jézus életének epizódjai, ó- és újszövetségi jelenetek, Ravenna vértanúi, püspökei, Justinianus bizánci császár és felesége, Theodóra. Láthatunk néhány részletet a korabeli városból is, állatokat, növényeket, a korabeli mindennapi élet eszközeit, viseleteket.

A mozaikmásolatok csaknem hatvan éve járják a világot

Ezek közül csak néhányat mutatnak meg azok a hű másolatok, amelyek 1951 óta járják a világot, s most Pécsre is eljutottak. A hét legfontosabb ravennai templom és kápolna mozaikjairól készültek e szállítható reprodukciók. A leghíresebb helyszínről, a San Vitale-székesegyházból például itt van Justinianus császár és Maximianus püspök portréja, de sajnáljuk, hogy nincs itt Theodóra császárné arcmása. Megjelenik viszont a Márk evangelistát szimbolizáló, busafejű oroszlán. A Sant’ Appolinare Nuovoból nem jöttek el kedvenceink, a piros sipkás háromkirályok, de az őket követő vértanúk sorából Szent Ágnes igen. Több jelenetet is láthatunk továbbá a Jézus cselekedeteit bemutató huszonhat kisebb mozaikképecskéről. Köztük a Krisztus az olajfák hegyén, a Júdás csókja és a Szamaritánus asszony a kútnál című jelenetet, melynek címét a hibáktól, elütésektől hemzsegő katalógus „Samdriai” asszonynak fordítja magyarra.

Az egykori kikötővárosból, Classisból mára csupán egyetlen épület, a Sant’ Appolinare in Classe-templom maradt meg a mai Ravenna szélén, szintén gyönyörű mozaikokkal. Szent Apollinárisz, a város első, vértanú püspöke áll ott a szentély fantasztikus, zöld mozaikmezőjében jó pásztorként. Innen azonban csak egyetlen részlet érkezett: a Lukács evangelistát ábrázoló bika mozaikképe.

A Nyugatrómai Birodalom régensnőjének, Galla Placidiának 440 körül épült síremlékéről egyebek mellett a rendkívül finom szemekből rakott galamb-, füzér- és úgynevezett „görög kulcs” motívumok láthatók, s összehasonlíthatók az Apollinare Nuovo galambjaival, a San Vitale vízimadaraival.

Ravenna két híres keresztelőkápolnájából, az ariánus és az ortodox baptisztériumból Szent Péter és Pál portréja jött. Ezeket Pécsett a híres Péter-Pál sírkamra mellett állítják ki, összehasonlításul a pécsi ókeresztény portrékkal. Kár, hogy az ariánus kápolnából nincs itt a Krisztus keresztelési jelenetén látható kis kuriózum, a pogány folyamisten. Szent Pál viszont egy harmadikféle ábrázolásban is feltűnik: a ravennai érseki palota képének másolatán.

A vendégmozaikok május 10-ig Pécsett a Dóm múzeumban és a Cella Septichora látogatóközpontban láthatók. Kicsit későbbiek ugyan, mint a pécsi ókeresztény sírkamrák, de tematikailag nagyon is illenek ide. A két város egymásra találása evidencia. És örülhetünk, hogy a pécsi EKF-re e világhírű mozaikok ragyogásából is esik némi visszfény, noha ez a vendégség a 2019-es kulturális fővárosi címre pályázó Ravennának is legalább olyan fontos.