Papírhajó után kertvárosi galéria
Aztán a kishajó egyszer csak eltűnt, nem nagyon tudni, hová. Nos, Nádasdi Mihály eladta, miután meghiúsult az a terv, hogy uniós információs központ legyen belőle. Egy bank vette meg, majd egy vállalkozóhoz került, s most Tökölön horgonyoz. Egykori tulajdonosa pedig Pestszentlőrincen kötött ki. Tavaly ott nyitott egy kis galériát a Teleki utcai családi háza alagsorában. Ez is elég különös vállalkozás a kertvárosban. Ilyen kis szuterénekből mini ABC-t vagy turkálót szokás kialakítani arrafelé. Mondjuk, először ő is közérttel próbálkozott, azután jött a művészet.
Főleg kerületi alkotók, Fekete Géza, Dobi Ágnes, Kocsis Nagy Előd, Pálmai Katalin – és a Németországban élő Kreutzer Vilmos – mutatkoztak be nála eddig, olykor egyszerre többen. Maga is XVIII. kerületi egyébként. Pestszentimrei egészen pontosan. Ott töltötte a gyerekkorát, majd egy ideig Svájcban élt, ahol szintén volt galériája. Úgy tűnik, nem bírja sokáig enélkül, szüksége van a közegre, az alkotó emberek és a művek társaságára. Így hát lett most ez a „Fehéren-Feketén” névre keresztelt, kertvárosi kiállítóterme. Az elnevezéssel csak arra akart utalni – mondja –, hogy a művészet nem tud mellébeszélni.
A legújabb kiállítás épp tegnap nyílt. Figyelmet érdemlő tárlat. Ugyanis Nádasdi úr a több mint harminc éve elhunyt, kiváló alkotó, Hincz Gyula lappangó hagyatékából rendezett grafikai bemutatót. Rég nem látott rajzokat, metszeteket, montázsokat vett elő és állított ki. Maga válogatta az anyagot, és a képeket is saját kezűleg keretezte a kiállítás előtt. Körülbelül ötven műben mutatja be Hincz pályaívét, a korai balatoni és antalpatakai akvarellektől (sőt, még vietnamiak is akadnak) a híres cirkusz- és Dózsa-sorzat egy-egy képén át a sokak által jól ismert könyvillusztrációkig, a feleségéről rajzolt Madonna-szerű portrékig és Hincz hatvanas-hetvenes évekre megtalált végső stílusáig, amelyet magunk szimfonikus látásmódnak neveznénk.
Ebben a modorban születtek hatalmas üvegtáblái is (például a Nagyvárad téri orvosegyetemi épület aulájában vagy a Műegyetemen). Az anyag részecskéit a kozmosszal összhangba hozó, s ilymódon végül is a szó szerinti materializmusban tündérjátékot találó festő-grafikus az egyik legkeresettebb könyvillusztrátor volt a maga korában. Weöres több gyerekkötete az ő rajzaival jelent meg. Illett egymáshoz a két művész világa. De illusztrálta Morus Utópiáját, Villont, Anatole France műveit, mesekönyveket, Márait, Illés Bélát. A Toll és ecset című kötetben az ő képeivel jelentek meg klasszikus költők versei. Ezek mind kézbe is vehetők a kiállításon. A kertvárosi közönség végül is igényes összeállítást, kerek élményt kaphat Hincz művészetéről, és még be sem kell érte utazni a Belvárosba, csak átmenni a szomszédba. Pazar ajándék ez. Igaz, a galéria csak pénteken délután tart nyitva, egyéb időpontban telefonos bejelentkezéssel látogatható (291-9047). Honlapja még nincs. De hát ez is a bája.