E történetnek, ahogy A Magyar Bibliatársulat hatvan éve című kötetből kiderül, van néhány nagyon izgalmas eseménye. 1949-ben az addig nálunk is pótolhatatlan munkát végző Brit és Külföldi Bibliatársulatnak ki kellett vonulnia az országból. Raktárkészletét, mintegy százezer Bibliát, biblianyomó papírt és nyomtató sablonokat a Magyarországi Református Egyház gondjaira bízta. És vele természetesen a magyar nyelvű Biblia sorsát. A reformátusok ökumenikus szellemben kívánták megoldani a rájuk szakadt dilemmákat, ezért kezdeményezésükre – négy másik protestáns és az ortodox egyház közreműködésével – az esztendőben létre hívták a Magyar Biblia Tanácsot.

Amelynek nehézségeire és erőfeszítéseire inkább csak következtetni lehet, mert abból az időszakból, és még sokáig, egészen pontosan a hetvenes évek közepéig, alig maradt érdemleges, a hátteret is megnyitó, látni és értelmezni segítő dokumentum. Az persze kiderül, hogy mi minden történt a Károli-féle fordítás revíziója érdekében, vagyis azért, hogy a Biblia nyelve közelebb kerüljön a mai magyar köznyelvhez, míg aztán a sok vita közben el nem kellett ismernie minden érintettnek, hogy a revízió az 1908-as, máig használatos kiadáshoz képest nem folytatható tovább. Hogy az egész régen vajúdó munka nem végezhető el a Károli-szöveg jellegzetességeinek súlyos sérelme nélkül, tehát helyesebb volna egy, a kötöttségek nagy részétől megszabadított új fordítást készíteni. Ami aztán 28 évnyi fáradozás után 1975-ben látott napvilágot, hogy 1979-ben ennek a revíziója is megkezdődjön. A revideált új fordítású protestáns Biblia 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400. születésnapján jelent meg.

AMagyar Bibliatanács 1991-ben létrehozta a Magyar Bibliatársulat Alapítványt, amelyre 1992-ben ráépült a Magyar Bibliatársulat, immár tizenegy tagegyházzal és egy nemzetközileg is elfogadott alapszabállyal. A dokumentumok szerint, s az elvégzett munka nagyságát is jellemezve, mára a Károli és az új fordítású Bibliából legalább húszféle van, ezek – a kötet végi kimutatás számai alapján – 1951 óta több mint kétmillió példányban jelentek meg. Magyarázatosak, illusztráltak, hangzók, CD-ROM formátumúak, kétnyelvűek, gyerekeknek valók, válogatottak, különféle méretűek, s ezeket számtalan egyéb bibliatársulati kiadvány egészíti ki, bevezetések, kalauzok, vezérfonalak, kommentárok, lexikonok, atlaszok, s természetesen maga a Biblia története, s a nagy kétkötetes Keresztyén Bibliai Lexikon. Van mire nézni.

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány aztán a 2000-es évek elejétől, a hagyományos feladatok, a Biblia fordítása, szöveggondozása, kiadása és terjesztése mellett foglalkozni kezdett az ingyenes bibliaosztások anyagi hátterét megteremtő adománygyűjtő akciók szervezésével, a Bibliához kapcsolódó ismeretterjesztéssel és népszerűsítő munkával is. 2008-ban kezdeményezésére szervezték meg a Biblia évét.

A kötet nem tárja, nem is tárhatja fel teljes mélységében a Magyar Bibliatanács, s az új fordítású Biblia történetét. De Pecsuk Ottó, e gyűjtemény tudós szerkesztője mindent megtett azért, hogy tudjuk és értsük, amit tudnunk és értenünk kell.

Kálvin, 311 oldal, 2900 forint