Meghalt a kohászat, éljen a kultúra!?
Francois Mitterand elnök álmodta meg a franciáknál a hajdani vágóhíd helyén a mostani La Villette parkot, ahol a tudomány és technika újdonságait bemutató interaktív múzeum, a Cite de Sciences mellett zenei központ, térhatású gömbmozi és számos kiállítóhely működik.Miskolcon a harmincötezres avasi lakótelep és a tízezer hallgatóval rendelkező egyetem szomszédságában, közel Miskolctapolcához még az idén elkezdik egy rocktörténeti, valamint egy a tudomány legújabb vívmányait, főként a nanotechnológia eredményeit bemutató múzeum, interaktív látogatóhely építését.
– Míg korábban a város a nehéziparára, a kohászatára volt büszke, most új időszámítás kezdődhet, és Miskolc immár a kultúrára alapozhatja a jövőjét – vélte Fedor Vilmos alpolgármester, a nagyszabású beruházás egyik ötletgazdája. Olyan ökotér kialakítását tervezik a múzeumok mellett, ahol egyfajta idilli-paradicsomi környezettel szeretnék pozitív értelemben „sokkolni” a látogatókat, bemutatva, milyen az a természeti környezet, amelybe nem rondít bele vegyi anyagokkal és fel-feltámadó megalomániájával az ember.
Fedor Vilmos szavai szerint az ökológiai parknak az egyik legnagyobb látványossága az a rekonstruált orchidea-üvegház lesz, amely a második világháború előtt a Budavári Palota kertjét ékesítette. A vasszerkezetes, elemeiben a Nyugati pályaudvarhoz hasonlító építmény a háborúban megsérült, és fémtesteit az ötvenes években Miskolcra szállították, hogy a kohászati üzemekben beolvasszák. Jó szemű mérnököknek köszönhetően azonban az oszlopok végül a városi kertészetbe kerültek, ahol egészen a rendszerváltásig betöltötték korábbi szerepüket. Ám a rendszerváltás után a vállalatot felszámolták, majd egy hipermarket építése miatt az üvegházat is szétrombolták. Az elemek egy része viszont épségben maradt, a többit pedig rekonstruálják, és a park egyik éke lesz az egzotikus madár- és növényvilágot, lepkéket, rovarokat felvonultató építmény, amelyben sínautón közlekedhetnek majd a látogatók. A közel kétmilliárd forintos beruházásra uniós támogatást kért az önkormányzat –ennek elbírálása még tart.
Nem úgy a Rockmúzeumé, amelynek egymilliárd forintos költségét felerészben magánszemélyek befektetései és banki hitelek fedezik, ötszázmillió forintot viszont uniós pályázatokon nyertek el, és az építkezés még ezen a nyáron elkezdődik – mondta Szőke Tibor, a projekt vezetője. Egy forradalminak számító épületegyüttes lábazatában, két szinten kap majd helyet a zenei anyag, és felette, a 37 méter magas Gömböcben működik majd az első vidéki Imax-mozi. A Gömböc magyar találmány, egy olyan mértani test, amelynek egyetlen stabil egyensúlyi pontja van, így bármilyen helyzetbe állítsuk is, mindig ide tér vissza. Így viselkedik a keljfeljancsi, ám míg ott egy nehezék, addig a Gömböcnél maga a forma biztosítja a talpra állást. A kérdést, hogy vajon létezik-e ilyen test, V. I. Arnold orosz matematikus vetette fel 1995-ben. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének vezetője kollégájával, Várkonyi Péter adjunktussal végül megteremtette e különös formát, amely leginkább egy teknős páncéljára hasonlít. A mértani elem karrierje sebesen ível felfelé: az idei sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának központi elemeként is szerepel mint az utóbbi évek legjelentősebb magyar tudományos felfedezése. A Miskolcra tervezett hasonló formájú, ám méreteiben egészen más léptékű épület külső burka az elképzelések szerint egy fényesen csillogó felület lesz, töréspontjain a benti fényeket sugározzák majd ki a külvilág felé, miközben külső felületén maga a külvilág tükröződik viszsza. Az épület adottságait kihasználva itt a vetítések mellett olyan rendezvényeket kínálnak majd a közönségnek, amelyeknél a hang- és fényeffektusok is erősítik az összhatást.
A Gömböc lábazati részébe tervezett Rockmúzeum már most is rendelkezik néhány különleges relikviával: a Republic együttes énekese, Cipő a gyermekkori zongoráját, míg Horváth Charlie a trombitáját ajánlotta fel a gyűjteménynek. De nem csak hazai alkotók ereklyéi láthatók majd itt: Al di Meola gitárjától Slash Magyarországon használt pengetőjén és James Hetfield dedikált mikrofonján át több külföldi előadóművész személyes tárgya is helyet kap a kiállításon. A szervezők kampányt indítanak annak érdekében, hogy minél több rocktörténeti emléket fellelhessenek: március végétől a www.rockgyujtes.hu honlapon keresztül bárki feltöltheti a napjainkig terjedő korszakot jellemző saját emlékeit e zenei irányzatról, akár írásban, akár hangfájlok vagy mozgóképek formájában őrződött meg, de ugyancsak itt lehet jelezni azt is, ha valamilyen tárgyat ajánlanának fel a gyűjteménybe. Az intézmény támogatására létrehozták a Rockmúzeum Közhasznú Alapítványt, amely felett olyan zenészek bábáskodnak, mint Bródy János, Zorán vagy Benkő László.
Az új tudományos-technikai-zeneiművészeti és ökológiai városrész harmadik pilléreként épül meg a Fűtőmű Művészeti Központ és Science Múzeum, amely a legújabb természettudományi felfedezéseket tárja emészthető
– olykor játékos és szórakoztató – formában a nagyközönség elé, miközben teret ad színházi és képzőművészeti bemutatóknak is. Az egyetem hajdani, építészeti szempontból is figyelemre méltó fűtőművét építik át erre a célra: a miskolci önkormányzat kétszázmillió forintot ad a beruházáshoz, és uniós pályázaton további 1,8 milliárd forintot nyertek hozzá. A Miskolci Egyetem karai, kutatói és hallgatói is fontos szerephez juthatnak itt, hisz felfedezéseiket, munkájuk eredményét akár rövid időn belül az érdeklődők elé tárhatják. Hogy izgalmas tárlatoknak lehetünk majd általuk is tanúi, azt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy a NASA űrkutatással foglalkozó szakemberei ma is több olyan eszközt használnak, amelyet a borsodi város egyetemén fejlesztettek ki.
