Zseniné
Asszonyok, most figyeljetek! Menynyi a valószínűsége, hogy egy nő szeretője legyen a két talán legismertebb osztrák festőnek – Gustav Klimtnek és Oscar Kokoschkának –, felesége egy híres zeneszerzőnek (egy ideig a budapesti Operaház igazgatójának), Gustav Mahlernak, egy legalább annyira híres építésznek – a Bauhaus-alapító Walter Gropiusnak, majd egy – nála 11 évvel fiatalabb – írónak, a Musza Dag negyven napja című regénnyel világhírűvé lett Franz Werfelnek?! És képzeljétek, az ötvenes éveinek közepén járó Alma Schindler-Mahler már Werfellel élt, amikor kijelentette, hogy életében először most szerelmes! Megjelent a színen a férjénél is fiatalabb katolikus püspök, Johannes Hollensteiner, és senki sem hiheti, hogy szerelmük plátói maradt.
De ne gondoljatok semmi rosszra, korának nagy műveltségű hölgye, maga is jelentékeny zeneművek szerzője, nagyszerű szalont vitt Bécsben, a társasági és művészeti élet csodált figurája volt, akkor is, ma is az osztrák szellemi élet megtermékenyítő alakjaként gondoltak rá.
Igen, igen, a múlt századfordulón fontos szerep juthatott a „művész inspiráló társa” státuszú szépségeknek. Nem csak Ausztriában. Gondoljunk például Csinszkára, aki Ady Endre mellett másokat – második férjét, Márffy Ödön festőművészt és Babits Mihályt – is megihletett, vagy Vészi Margitra, akit Molnár Ferenc éppen Adyval vetélkedve nyert feleségül (a költő egész versciklust írt hozzá Margita élni akar címmel), de állítólag Giacomo Puccini is térden állva vallotta meg neki szerelmét.
A ma hölgyművészei saját munkáikkal hívják föl magukra a figyelmet, nincs szükségük arra, hogy alkotói tehetségüket médiumokon keresztül bontakoztassák ki. Lehet, hogy van valahol egy férfi, akit ők adnak kézről kézre?! Mindenesetre a Petőfi Irodalmi Múzeum igazi irodalmi szalont szervez, és Alma Mahlerről nevezi el! A fentiekből kitetszik, a részvevők akármerre indulnak el ettől az asszonytól, zseniális alkotókba és alkotásokba ütköznek majd.
Öt este programját állította öszsze Rockenbauer Zoltán művészettörténész (a nemzeti kulturális örökség volt minisztere). Március 29-től művészeti, irodalmi beszélgetésekre, felolvasásokra, képekre, zenei betétekre számíthatnak a látogatók. Ráadásul 2010 Mahler-év – 150 éve született a komponista –ehhez is kapcsolódik a szalonsorozat, illetve a múzeum ősszel nyíló Bécs a magyar írók szemével című kiállítása.
Infó: alma maHler-szalon Petőfi Irodalmi Múzeum, március 29. este hat óra.
Harald Haslmayr kultúr- és zenetörténész, Fried István irodalomtörténész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész beszélget Győri László újságíró vezetésével. Gustav Mahler Gyermekgyászdalok című ciklusát Gál Erika énekli, a zongoránál Irena Szaveljeva.
Top 5
1. Guillermo Martínez: Borges és a matematika
Európa. A matematikus módjára gondolkozó író.
2. Rubin szilárd: római egyes
Magvető. 1985 után végre újra!
3. Bernadine Evarosto: Ófrika rulez!
K. u. K. Kiadó. A díjnyertes angol könyv eredeti címének fordítása: Szőke gyökerek.
4. Polcz Alaine–Bitó László: Az utolsó mérföld
Jelenkor. Beszélgetés életről, halálról, testről és lélekről.
5. Irena Dousková: Anyegin ruszki volt
Kalligram. „Egészen szép vagyok ugyan, de túl okosnak látszom, és ez eléggé rontja az összhatást.”
