Amikor Alföldi Róbert Nyitrán rendezte a Hamletet, megkérdezte, mikori a szlovák fordítás. Döbbenten néztek rá: náluk minden bemutatóhoz új fordítás készül. Mi még ettől messze vagyunk. Vagy mégsem?

Az Alföldi igazgatta Nemzeti például nem annyira. Itt jövő kedden Forgách András szikár, ám gördülékeny szövegét mondják majd az Ármány és szerelemben. „Az az érdekes, hogy nem lehet lefordítani rendesen, ha az ember nem rendezi meg a fejében” – írta róla Forgách, s ezt úgy is érthetem, hogy a fordító köteles tekintetbe venni, hogyan hat majd a színpadon a szöveg.

Ismeretlen szövegeknél épp úgy, mint a közkézen forgóknál. Racinetól az Atáliát például hatvan éve nem játszották nálunk: Szálinger Balázs magyarításának naprakészsége április 3-án tesztelhető a Nemzetiben. Ugyanitt másnap Parti Nagy Lajos elferdített Tartuffe-jét adják: az író-költő elégedetlen volt Moliere befejezésével, így elhagyta az ötödik felvonást a család becsületét megmentő királyi követtel egyetemben.

Az összetéveszthetetlen stílusú Parti Nagytól április 2-án a Kasimir és Karoline megy az Örkényben. Egyik kritikusa szerint a fordító annyit alakított Ödön von Horváth 1932-es szövegén, hogy még onnan szól, de már a sajátunk is: a tény, hogy „nyomasztólag hatunk egymásra”, persze hogy „betesz a szerelemnek automatice”. A fordító és dramaturg közötti munkamegosztás speciális esete, amikor a két személy egy. Mint például az Örkényben április 1-jén játszott Apátlanul (Platonov) esetében: mindkét feladatkört Radnai Annamária látta el.

A honi színházak Csehov mellett Shakespeare-t játszanak a legtöbbet, s a választott fordítás eleve meghatározza az előadás hangulatát. Nádasdy Ádám első „saját Shakespeare-je” a Szentivánéji álom volt: akkor Gothár Péter kérte tőle, hogy Arany János sorai helyett írjon újakat. Ezt a szöveget hallja majd a közönség március 30-án a kecskeméti Katona József Színházban is, ahol Rusznyák Gábor rendezte a darabot. Arról meg, hogy a Vígszínházban a jövő héten háromszor is színre lépő velencei mórról milyen irányban gondolkodott Márton László (újra)fordító, árulkodik a cím: Othello, Velence négere.

Top 5 újrafordítások

1. Othello a Vígben

Hétfőn, kedden és csütörtökön Eszenyi Enikő rendezésében, nagy Zsolt címszereplésével a Vígszínházban.

2. Szentivánéji álom

Március 30-án és másnap is Rusznyák Gábor rendezésében megy a kecskeméti Katona József színházban.

3. Tartuffe a Nemzetiben

Parti Nagy Lajos újraírta, Alföldi Róbert megrendezte, László Zsolt eljátssza Tartuffe-öt április 4-én a Nemzetiben.

4. Apátlanul az Örkényben

Az orosz Jurij Kordonszkij Budapesten rendezte meg Csehov Platonovját, a címszerepben széles Lászlóval. április 1-jén az Örkényben.

5. Ármány és szerelem a nemzetiben

Schiller remekműve Kulka Jánossal, Básti Julival, Molnár Piroskával és az Óbudai Danubia Zenekarral március 30-án a nemzetiben.

Othello a Vigszínházban