James Cameron mégis jól járt. Nem éppen a rendezői Oscar-díjjal, amelyet nem kapott meg az Avatarért, hanem azzal: fellélegezve mondhat le terveiről, hogy filmet készítsen Hirosima és Nagaszaki 1945-ös bombázásáról.

Ehhez ugyanis Charles Pellegrino nemrég megjelent – a The New York Times (NYT) és a The Washington Post hasábjain is méltatott – munkája, Az utolsó vonat Hirosimából adta volna az apropót. Márpedig az egyik legpatinásabb amerikai kiadó, a Henry Holt gondozásában a boltokba került könyv árusítását most kénytelenek voltak leállítani, ugyanis szélhámosság az alapja. Olvasók, történészek, sőt az amerikai légierő Japánra az atombombákat ledobó, híres 509-es műveleti csoportjának túlélő veteránjai is csalóként és hazudozóként ítélték el Joseph Fuocót, a könyv kulcsforrását, aki – állítása szerint – utolsó pillanatban beugró emberként vett volna részt az akcióban.

A szerző utólag elismerte, hogy forrása „megvezette”, de az országos felháborodás nyomán további turpisságokra is fény derült. Például arra, hogy Pellegrino Fuocóval való beszélgetése függetlenül is terjesztette a könyv szenzációszámbamenő elméletét, miszerint az első bombával kisebb „baleset” történt a bevetése előtt, és meg is ölt egy amerikait; vagy arra az apróságra, hogy – állításával ellentétben – Pellegrino nem szerzett doktorátust az új-zélandi, wellingtoni Victoria Egyetemen. Az ún. civil, tehát nem hivatásos újságírás diadalaként erre egy blogger hívta fel egyébként a figyelmet.

A Holtnál most a kezüket tördelik, a NYT pedig a közelmúlt hasonló botrányai – így, mint lapunk is megírta, Herman Rosenblat Angyal a kerítésnél című holokausztmemoárjának a valósághoz képest „kiszínezett” alapmotívuma – nyomán a kiadói munka rákfenéire hívja fel a figyelmet. – Már csak a terjedelem miatt is emberileg lehetetlen úgy ellenőrizni a tényeket a könyvek esetében, ahogy a magazincikkekben teszik –állítja a világlapnak Robert Gottlieb, a legendás szerkesztő, Joseph Heller A 22-es csapdájának felfedezője. Ám Pellegrino esetében éppenséggel voltak intő jelek, amelyek „piros lámpákat” gyújthattak volna ki a fejekben. Egyfelől a Visszatérés Szodomába és Gomorába, A Titanic szellemei vagy A Jézus család sírja íróját már korábban is ellentmondásos könyvszerzőként tartották számon. Hirosima és Nagaszaki bombázásának egy Pulitzer-díjas szakértője pedig arra hívja fel a figyelmet: számos kérdése lett volna, ha a kezébe kerül a kézirat, ugyanis a Pellegrino által felvázolt sztori igencsak eltért a történetírás eddigi irányvonalától. Ráadásul pár hete, 93 évesen elhunyt a szerző egy másik fontos forrása. Jamagucsi Cutomu, a Mitsubishi hirosimai üzleti útjáról éppen Nagaszakiba hazatartó mérnöke volt az egyetlen ember, aki a japán kormány által is elismerten mindkét atomtámadást túlélte.