Magyar könyv lesz a világrekorder
Varga Gábor papíripari mérnök, a papír volt a tárgya doktori disszertációjának, és ebbéli tudását is évekig nagy papíripari cégekben kamatoztatta. Aztán meghallotta a denveri kötet hírét, és édesapjával gondolkodni kezdtek, hogy miképpen szárnyalhatnák túl az amerikaiak Guinness-rekordját. Az ötletből hamarosan szándék, a szándékból terv lett. Arnóti tapétagyártó üzemük tágas csarnokát a célnak megfelelően alakították át, mára pedig elvégezték a munka dandárját.
Az egyik hatalmas állványon nyugszik a könyv első borítója, rajta a már kész 346 papíroldallal. A másikon a hátsó borító alapja – a maga tizennégy négyzetméterével kisebb szabadtéri színpad lehetne. Oldalt méteres fémveretek és zsanérok – az utóbbiak épületkapuk hasonló célú vasalásaival vetekedhetnek. Mellettük a majdan a borítót díszítő, méteresnél is nagyobb, bőrből domborított szalamandra, a könyv „hősének”, az Aggteleki Nemzeti Parknak a címerállata.
– A könyvünk teljes mérete 4x3,5 méter – avat be a részletekbe Varga Gábor. – A borítók fenyőfa alapját Argentínában vásárolt marhabőrrel vonjuk be. Az oldalakhoz szükséges különleges papírt 380 centiméter széles tekercsben kaptuk ingyen, vállalkozásunk támogatásaként az ausztriai Mondi Business Paper gyártól. Hozzáteszem: félmillió forintot a Nemzeti Kulturális Alaptól is kaptunk. Segít a munkánkban az ANP is. A költségek további részét magunk álljuk.
Abból pedig alighanem van éppen elég. Érzékeltetésül: egy teljes oldalas fotó kinyomtatása az ország egyetlen erre alkalmas plakátnyomó gépén másfél órába telik. És amikor készen lesz a mű, előzetes útvonalengedéllyel szállítják majd Szinpetribe, hogy az ottani vízkerék meghajtású, akkortól múzeumként is szolgáló papírmalom egyik erre alkalmassá tett helyiségében közszemlére tehessék. Június elejétől robusztus állványon, 45 fokos szögben kihajtva várja majd a kíváncsiakat a könyvóriás. Lapozni, persze, nem lesz szabad benne a látogatóknak, ez a feladat minden esetben szakértő kezekre vár. Így magából a kötetből csupán kétoldalnyi ízelítő – a 20. oldal tájékán lesz kinyitva – fogja kínálni magát. Pedig a tartalom sem utolsó értéke az Örökségünk – a gömör-tornai karszt természeti és kultúrtörténeti értékei című munkának. (Ami egyszer talán „normál” formában is elkészül, sőt talán minikönyv is lesz belőle.)
Tartalmas ismertetők és sok-sok szemkápráztató kép van a kötetben a térség természeti értékeiről, barlangbelsőiről – nem utolsósorban az aggteleki cseppkövekről –, tavairól, növényeiről, állatairól, műemlék építményeiről – mindarról, amivel sokak előtt büszkélkedhetünk, amit érdemes megnéznünk. És amiről várhatóan – a Rekordok Könyvének friss kötetéből – a világ nagyon sok országában is tudomást szereznek majd.
