Három és fél millióan a nagy kultúrközpontban
„Az öt év legnagyobb fegyverténye az, hogy egyáltalán létrejött a Művészetek Palotája.” Ezt Kiss Imre vezérigazgató mondta, aki nemcsak arra büszke, hogy nemzetközileg jegyzett intézmény lett a MüPa, hanem arra is, hogy jelentős szerepet vállalnak a közönségnevelésben. Majd hozzátette: teszik ezt annak dacára, hogy a kormány tönkretette a zene- és énekoktatást az alsó- és középszintű képzésben. A diákok ugyanis náluk igazolványuk felmutatásával továbbra is háromszáz forintért vehetnek részt bármelyik eseményen – legyen az Daniel Barenboim Chopin-estje vagy Cecilia Bartoli hangversenye.
Az öt év alatt összesen 2365 kulturális színpadi produkciót, 1357 múzeumi, családi és ifjúsági eseményt, 660 üzleti és 1002 egyéb (konferencia, háznézés) programot kellett volna meglátogatnia annak, aki azzal akarna bekerülni a Guinness Rekordok Könyvébe, hogy ellátogatott a ház összes programjára. Nos, ilyenről nem tudunk. Az mindenesetre tény: fél évtized alatt az összesen öt és fél ezer eseményre megközelítőleg három és fél millió ember volt kíváncsi, közülük minden tizedik külföldi.
– A Művészetek Palotája egyáltalán nem konkurenciája a Zeneakadémiának – jelentette ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, aki a MüPát újabb, de más típusú koncertteremnek, társadalmunk nagy kultúrközpontjaként aposztrofálja. Batta András abban reménykedik, ha elkészül a Zeneakadémia felújítása, akkor hasonló együttműködésbe foghatnak majd, mint ahogy a Ludwig Múzeum tette az anyaintézményével. Aki jegyet vált ugyanis a MüPa eseményeire, az ingyen nézheti meg a rezidens múzeum tárlatát.
Csak idén már háromezren vették igénybe ezt a lehetőséget – jelentette be a minap egy sajtótájékoztatón a Ludwig Múzeum igazgatója. Bencsik Barnabás arról is beszélt, hogy a Glenn Brown-kiállításuk kapcsán a brit festőművész úgy nyilatkozott: az eddigi három helyszín közül ez az impozáns hely adja vissza legautentikusabban azt, amit elképzelt.
Az elmúlt öt évben nemcsak a hazai zenei élet java, valamint a szintén rezidens Nemzeti Táncszínháznak köszönhetően a táncegyüttesek jó része kapott itt fellépési lehetőséget, hanem felvonult a világ krémje is, az említett Chicagói Szimfonikusoktól Jessye Normanig, a Bécsi Filharmonikusoktól Keith Jarrettig. Sőt kiemelkedő érdeklődés övezte a Fesztiválzenekar szervezte zenei maratonokat is.
A MüPa rendkívül büszke az orgonájára, amelyet 2006 májusában avattak fel, és kimondottan a gálahangversenyre írt Orgonaversenyt Hidas Frigyes. De a színházat sem zárták ki a helyről, ezek az előadások koprodukcióban készültek: a Nemzetivel, az Örkénnyel és a Madáchcsal. A „bentlakó” Nemzeti Filharmonikusok pedig a Budapest Bábszínházzal dolgoztak együtt.
Az intézmény öt évének legfontosabb eseményei közül Kiss Imre aWagner-napokat emeli ki, vagy Markó Iván és Keveházi Gábor Emberi himnusz című művét , amely első saját produkciójuk volt, egy táncjáték Beethoven IX. szimfóniájára.
Batta András a nemrég bemutatott Schönberg-operát, a Mózes és Áront tartja a legfantasztikusabb zenei élménynek, amelyhez a harmadik felvonást Kocsis Zoltán írta. Mint mondja, nálánál nem is ismer erre alkalmasabbat. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Kovács Géza is a legnagyobb dobások közé sorolja ezt az eseményt. Amikor arról kérdezzük, mi a hátránya az épületnek, leginkább a nehézkes közlekedést tudta felhozni. Igaz, több helyen a világban található lakótelepen vagy valamely külvárosban egy ilyen volumenű világhíres koncertterem, és ez ritkán szolgál a hátrányukra.
A Művészetek Palotája egyfajta PPP-konstrukcióban épült meg, és az eredeti feltételeket az állam 2005-ben 30 éves futamidejű fizetésre változtatta. Az állam fizetési kötelezettsége három részből áll: a magánpartner társaságaival kötött „rendelkezésre állási szerződés” alapján fizetett díjból – ezért a magánfél vállalja az épület kifogástalan működőképességét 30 évig –; a közüzemi díjakból, és a szakmai működtetés állami támogatásából. Mindent egybevetve a megvalósult MüPa-projekt végösszege 30 év után, tehát épp negyedszázad múlva, mindhárom költségtételt számolva közel 400 milliárd forint lesz.
A Művészetek Palotája a jubileumra fotópályázatot hirdetett és fotóalbumot adott ki a legszebb pillanatokról, ráadásul klubtagsági kártyát indított. És hogy mit gondolnak az ötéves intézményről, az eddigi estekről, lehetőségekről azok, akik művészként, támogatóként, vezetőként, esetleg nézőként kötődtek a házhoz, azt az Ünnepi MüPa Magazinban lehet elolvasni.
