Liliom, a világjáró pesti vagány
Páratlan világkarriert futott be a körhinta-csalogató és a belé szerelmes cselédlány legendája. A Liliomot majdnem az összes hazai kőszínház játszotta már, a független mezőnyből pedig Schilling Árpád 2001-es, Krétakörös produkciója díjak tucatját söpörte be. De nézzük, hogy épült fel a Liliom-kultusz. Molnár Ferenc a színdarabot egy korábbi novellája, Az altató mese nyomán írta. Ezzel a művel akart bocsánatot kérni első feleségétől, Vészi Margittól, akit – akárcsak a főszereplő hintáslegény, a pesti vagány – Molnár is megütött, amikor az asszony pár hónapos terhes volt. A történetbeli Julikával ellentétben Vészi azonban nem bocsátott meg.
Nem jó ómen. Ahogy az sem, hogy az ősbemutató – Csortos Gyulával és Varsányi Irénnel a főszerepekben –hatalmas bukás volt. Állítólag ott kezdett el fanyalogni a publikum, amikor a születendő gyerekéért rablást vállaló és lebukó Liliom öngyilkos lesz. De ahelyett, hogy nagy zokogással zárulna a darab, belép két rendőr, és magukkal viszik. A Vígben ekkor alig huszonötször ment az előadás, és világsikert kellett ahhoz elérnie, hogy itthon is belássák, ez tényleg remekmű. A színdarab amúgy – ilyen-olyan átalakításokkal – millió helyen ment Angliától Amerikáig, Argentínától Törökországig. Molnár volt az első magyar drámaíró, aki betört az orosz színpadokra. Belgiumban a liège-i laktanyában láthatta a közönség, Indiában meg regény formájában olvashatta a publikum. Krisan Csander ugyanis bevallottan a Liliom nyomán írta a Kárnivált, amely nem Budapesten, hanem a régi Bombay külvárosában játszódik, a címszereplőt pedig Liliom helyett Lálinak hívják.
A katalán változatot az ELTE egykori katalán lektora készítette, Eloi Castelló, amelyet Barcelonában a kétezres évek elején hétszereplősre rövidített változatban mutattak be. Portugálul Lisszabonban is elhangzott Molnár darabja, igaz, a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének portugál időszakára adaptálva.
A Liliom amerikai előadási jogát 1921-ben kötötték le, Benjamin Glaser fordította a darabot angolra, megtartva az eredeti szerepneveket. Ment is jó párszor. A kilencvenes években például Lengyel György rendező Knoxville-ban állította színpadra új, frissebb fordításban, azt hangsúlyozva előadásával: létezik egy generáció, amely sehogy sem találja a helyét a társadalomban.
Amerikai magyar színházak is örömmel vették műsorra a ligeti históriát. A kilencvenes évek közepén a New York-i Magyar Színház premierjére két magyar színészt is importáltak: Ujlaky Károlyt és Bagó Bertalant. Ujlaky Liliomjáról Kölcsey Kende Klára, ismertebb nevén: Claire Kenneth írt rajongva. Az amerikai Magyar Szó című lapban Deák Pál örvendezett (?), amikor New Yorkban először bemutatták magyarul a Liliomot: „Nekem, és azt hiszem, sokaknak is könnye csordul ki a meghatottságtól, hogy ezt megértük. Molnár Ferenc drámája magyarul.”
A darabban egyébként nem csak a külföldi prózai színházak igazgatói láttak fantáziát. Puccini és Gershwin is könyörgött Molnárnak a megzenésítés lehetőségéért. Ám ekkor még nem bólintott rá a harmincas évek végétől az Egyesült Államokban élő író. Végül Richard Rodgersnek és Oscar Hammerstein II-nek mondott igent, megengedve, hogy elkészüljön a Carousel című musical, amelyben aztán sok minden megváltozott, a szereplők nevétől egészen a helyszínig.
A musical nemcsak a Broadwayn hódított, hanem a filmvásznon is, ahogy a Liliom más moziadaptációi is. A leghíresebb valószínűleg az 1934-es fekete-fehér Fritz Lang-rendezés. Persze készült belőle (nem egy) tévéváltozat, itthon hanglemezként is kiadták – Sinkovits Imre és Domján Edit kettősével –, sőt 1939-ben Orson Welles rendezett egyórás rádiójátékot belőle, amelyben maga játszotta el a főszerepet.
Az egyik legmegkapóbb feldolgozását Csöndszínházként, jelnyelven nézhette meg az értő közönség. Az Egy csirkefogó élete és halála alcímet viselő produkcióban a főszerepet Csányi Sándor kapta, aki a főiskolán már játszotta Liliomot, a Krétakörrel pedig a Ficsúrt. Pokorny Lia alakította Juli szerepét, Pelsőczy Réka meg Mariét. Muskátnét, a körhintást, aki szintén vágyódik Liliom után, és kirúgja a kiscseléd miatt, Bakos Éva adta jelbeszéddel.
Jelbeszédre viszont nyilván nem lesz szüksége Pető Katának, csak a német nyelvre. A színésznő ugyanis pénteken a grazi bemutatón játssza Julikát, abban az előadásban, amelyet Bodó Viktor állított színpadra. A premier gyakorlatilag egy időben lesz a Pesti Magyar Színházéval. Ezt Guelmino Sándor rendezi, a színház új főrendezője. A főszerepeket BalsaiMóni, Gémes Antos, a vendég Pál András és Kubik Anna játssza.
