– Az elnökségi félév remek alkalom az ország kulturális életének bemutatására, de egyben nagy kihívás is, mert a brüsszeliek hozzászoktak ahhoz, hogy elkényeztetik őket. Ilyenkor minden uniós tagállam nagyon igyekszik, s kitűnő koncertekkel, tárlatokkal jelentkezik – mondja Reményi Krisztina, a brüszszeli Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A programunk még alakul – teszi hozzá -, de gerince már formálódik, s a minthogy a magyar kultúra számos képviselőjét ismerik és szeretik Belgiumban, így a vendéglátók hajlandóak anyagilag is támogatni az előadásokat. Ez nagy szó – s a hagyományosan jó kapcsolatoknak köszönhető –, hiszen a gazdasági válság nyomán amúgy mindkét országban megnyirbálták a kulturális kiadásokat.

Ez az együttes finanszírozás kicsit persze be is határolja, hogy kik léphetnek föl, jelenhetnek meg a jövő év első felében: jórészt azokat várják, akiket a belga közönség már megismert. Ám a program azért tükrözi a magyar uniós elnökség kiemelt célját, a Duna-stratégiát, és természetesen nem feledkezik meg arról, hogy Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük.

– A brüsszeli Művészetek Palotája, a koncert- és kiállítóteremként működő Bozar a jó magyar kapcsolataimiatt felajánlotta, hogy magyar fesztivált rendezne – mondja Reményi Krisztina. Itt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar nyitja a sort januárban, méghozzá Bartók Cantata profanajával, amely még nem hangzott el Belgiumban. Bartók ezt a művét eredetileg románul írta, s lehet, hogy ezt a változatot adják elő a filharmonikusok ősbemutatóként, kapcsolódva a magyar elnökség alatt meghirdetendő Duna-stratégiához. A nyitókoncerten Ránki Dezső is fellép, és a programban Liszt-művek is helyet kapnak. Másnap a Missa Solemnist, Liszt Koronázási miséjét adják elő, ugyancsak Kocsis Zoltán vezényletével. Márciusban a Budapesti Fesztiválzenekar lép fel Fischer Iván vezetésével, műsorán Wagner műveivel. Aztán közös koncertet ad Kocsis Zoltán és Kelemen Barnabás, majd Ránki Dezső, végül Csalog Gábor.

A képzőművészeti kiállításokat a Bozar a holland királynő 2007-es Erasmus díjában részesült Forgács Péter műveiből és sugallatára állítja össze, vetítik majd filmjeit, köztük például a Dunai exodus című installációt. De szervezik már Kicsiny Balázs tárlatát is. A másik brüsszeli magyar kulturális helyszín a Flagey lesz, amely flamand központ, ahol főként filmeket és dszesszzenét játszanak. Reményi Krisztina bízik benne, hogy itt zárulhat a gazdag fél év, méghozzá a budapesti Sziget fesztivál mintájára szervezendő koncertekkel. A hivatalos januári megnyitó előtt azonban már ősszel, a brüsszeli városházán ízelítőt kaphatna az itteni közönség. A magyar Vadak és belga kortársaik című kiállítást Passuth Krisztina szervezi, a királyi palotával szembeni hosszú kerítés mentén pedig azt a fotósorozatot állítanák ki, amely Keserű Katalin tudományos kutatásai nyomán veti össze a magyar, a belga és a spanyol szecessziós építészetet, Gaudi, Horta és Lechner épületeit.

Az évad egyik leglátogatottabb érdekessége lesz, hogy a főváros minden turista által felkeresett nevezetességét, a Manneken Pist, azaz a pisilő kisfiú szobrocskáját magyar ruhákba öltöztetik. A városi múzeum ugyanis kölcsönadja a magyaroktól korábban ajándékba kapott ruhákat: a kisfiú január harmadikán huszárnak, március hetedikén matyó legénykének öltözik, május másodikán alföldi subában, míg június hetedikén egy másik huszár ruhában lesz látható. Szintén különleges eseménynek ígérkezik, hogy az Állami Operaház társulata Fischer Ádám vezényletével előadja Luigi Nono Intolleranza című darabját, a Királyi Cirkusz nagy befogadóképességű épületében.

Namurban is népszerűsítették a 2010-es pécsi programot