Váczi Eszter dzsesszénekesnő könyvespolcát böngészve alkímiáról és miszticizmusról szóló könyvek, arab regények, szótárak, történelmi és művészeti szakkönyvek, iszlámról szóló albumok tűnnek fel. Hamarosan magyarázatot is kapunk: az énekesnő az ELTE arab szakának negyedéves hallgatója.

– Az arab szak a zene miatt jött: az arab zene és kultúra is érdekelt, úgy gondoltam, ha valaha is ezzel akarok foglalkozni, nagyon sekélyes lenne, ha csak fonetikusan betanulnám a dalszövegeket – mondja. – Annyira más a kultúrájuk és a szellemiségük, a zenéjük pedig mélyen gyökerezik a történelemben, vallásban, kultúrában. Hiteltelen volna ezek ismerete nélkül az arab zenével foglalkozni. Az a típusú ember vagyok viszont, akinek szüksége van az irányításra, ezért próbáltam a tanulást iskolai keretek közé szorítani.

A nappali tagozatos egyetemista létet nem könnyű összeegyeztetni az énekesnői működéssel. Így Váczi Eszter kétszer is meggondolja, mit vesz a kezébe az asztalon tornyosuló, olvasásra váró kötelezők mellett. Leginkább napközben szeret olvasni, még akkor is, ha édesanyja szerint a „nappali olvasás luxus”.

Új felfedezettje Margaret Atwood kanadai írónő, akit angoltanárnője révén ismert meg. – A regények, például a Vak bérgyilkosnő, csak most következnek, legelőször egy novelláskötetet olvastam tőle. Félelmetesen hasonló az asszociációs módszerünk, emiatt különösen nagy hatással volt rám – meséli.

Egyébként – könyvekben legalábbis – régimódinak vallja magát, a kortárs irodalommal kapcsolatban talán kevésbé nyitott. A klasszikusokat kedveli, Ottlik Géza és Kosztolányi Dezső például még a gimnáziumból megmaradt kedvencei.

Az énekesnő azt meséli, későn kapott rá az olvasásra, az ifjúsági regények helyett első olvasmányélményei a francia költők versei és Jane Austen regényei voltak. Gimnazista korában szülei formálgatták irodalmi ízlését, édesapja hatására kezdett bele később Marcel Proust gigantikus regényfolyamába is:

– 23–24 éves koromban nekimentem a Proustoknak, az elején abszolút sznobériából, édesapámnak megvolt Az eltűnt idő nyomában addig megjelent összes kötete. Az első, a Swann a többihez képest még könnyű olvasmány, de a negyedik kötetnél már azt hittem, hogy a sarokba vágom. Mégis nagyon mély nyomokat hagyott bennem Proust. Nem lehet kihagyásokkal olvasni, mert a szereplők miatt olyan hömpölygése van, hogy ha az ember rákap az ízére, akkor repül.

Az utolsó kötettel viszont még máig adós. Ehhez azonban lehet, hogy a több mint háromezer oldalas regényfolyamot újra elölről kellene kezdenie – ami nem kis feladat. Talán a vizsgaidőszak vagy diploma megszerzése után megpróbálkozik vele.

Polcfigyelő

A nagyszülőktől örökölt könyvespolcon található könyvek fele az arab szakos tanulmányokhoz kapcsolódik, másik fele pedig szépirodalom, filozófia.

A Bukfencező múzsa című szürrealista és dadaista vers antológia a könyvespolc talán legtöbbet forgatott darabja.

Taha Huszejn Napok című regénye több kiadásban is megtalálható, angolul és magyarul is. Az arab nyelvű kötet Kairóból érkezett az énekesnő gyűjteményébe.

Küldje be!

Saját könyvtárával kapcsolatos egyéni ötleteit, hasznos tanácsait ossza meg velünk és töltse fel a www.nol.hu/magazin címre.