Liza unokám nem volt még kétéves, mikor próbaképpen lejátszottam neki a Gyerekdalok és mondókák című animációs DVD-t.Megdöbbentő volt a hatás. Az Átal mennék én a Dunán… A part alatt…, Lipem-lopom a szőlőt… és hasonló dalok megelevenedve többletjelentést kaptak a Baestarts Stúdió rajzfilmes csapatának jóvoltából (rendező: Hegyi Magdolna). Sok kis történet kerekedett ki belőlük, Liza pedig le volt nyűgözve.

Hasonló élményszerzésekre gondolt nemrég a gyerekszínházi portál (gyerekszinhaz.hu) főszerkesztője, amikor arra kérte felnőtt olvasóit, írják meg, mely filmeket ajánlják gyerekeiknek.Takács Vera, a Magyar Televízió egykoron nemzetközileg is jegyzett gyerekosztályának szerkesztője, rendezője, dramaturgja volt, vagyis olyan gyerekfilmek készítője, amelyeknek manapság nincs folytatásuk. Legalábbis az MTV-ben nincs. Erre egyébként a még nem lezárult felmérése is utal: a beküldött filmcímek eddigi toplistájának első tíz helyén szereplő hét magyar mű közül csak egy készült 1980 után, az is 1981-ben: a Vuk, Dargay Attila feledhetetlen alkotása, a szavazás abszolút első helyezettje. A további kilenc film sorrendje – a különböző gyerek- és ifjúsági korosztályoknak szántakat együtt értékelve –így alakul: Bácskai Lauro István: Keménykalap és krumpliorr (1978), Palásthy György: Égigérő fű (1979), Fleming–Thorpe–King: Óz, a csodák csodája (1939), Zeffirelli, illetve Luhrman: Rómeó és Júlia – Rómeó+Júlia (1968, 1996), Robert Zemeckis: Forrest Gump (1994), Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk (1968), Mihályfy Sándor: Indul a bakterház (1979), a KecskemétFilm évtizedek óta bővülő Magyar népmeséksorozata, és megint Palásthy György: Hahó, Öcsi (1971).

– Az igazat megvallva, a válaszadók között sok az idősebb korú, aki saját fiatalsága, vagy gyerekei élményeit idézi most föl. Ezért is szerepel enynyi, a múlt század hetvenes éveiben, vagy akár még korábban forgatott magyar film, például Várkonyi Zoltán néhány Jókai-földolgozása a nagyobb, harminc címet tartalmazó toplistán –jegyzi meg Takács Vera. Hozzáfűzi: a világhálós portálokon folyó párbeszédet is böngészve azonban kiderül, az utóbbi három évtizedben viszonylag kevés olyan „alapmű” született itthon, amely alkalmas arra, hogy beavassa a fi atal nemzedéket a mozgókép nyújtotta meghatározó és maradandó dramatikus élményekbe. Nagy a hiány.

Ezért a főszerkesztő most egyrészt arra fogja felhasználni a felmérés eredményét, hogy portálján közzétegye: hol lehet „utolérni” a legjobbnak ítélt gyerekfilmeket. Ám ennél többre is gondol. Rózsa János rendező-producerrel létrehozták a Bálint Ágnes Műhelyt az Objektív Filmstúdióban. Itt új gyerek- és ifjúsági filmek forgatókönyveit dolgozzák ki, amelyekkel pályáznak a filmfinanszírozó alapítványoknál. Két filmtervüket – az egyik Móranovellákból készült, a másik Boldizsár Ildikó meséjéből – már beadták, várják a döntést. Egyébként a Gyerekdalok...-at gyártó Baestarts Stúdiónál is előkészületek folynak Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című könyvének animációs földolgozására, és Varga Katalin Mosó Masa Mosodája megjelenítésére, külföldi koprodukciós partnerekkel. Kérdés, a hazai közfinanszírozók, beleértve a köztévéket is, hajlandók-e közreműködni.