Szemvillanás alatt megtaláljuk a világhálón a hazai rajongók oldalait. Kiderül, nemcsak az idősebb – mint föltételeztük –, hanem a fiatalabb korosztályokat is rabul ejtik történetei. Mi több, kreativitásra serkentik: Agatha Christie „köpönyege alatt” ifjú krimiszerzők nevelkednek. Saját bűnnovelláikat is fölteszik a hálóra, értékelik őket, vitatkoznak róluk. Katona Ágnes, az Európa Kiadó szerkesztője, a Christie-könyvek gondozója, ismerve ezeket a portálokat úgy véli, nemcsak tizen-, huszonévesek, hanem bizony harmincasok is lehetnek közöttük. Kell-e erősebb bizonyíték, hogy a már csaknem három és fél évtizede elhunyt szerző virtuálisan ma is él, és minden bizonynyal élni is fog?

Furcsa is volna, ha az Európa, ahol eddig 45 kötete jelent meg, nem készülne születésének 120. évfordulójára. Olyan programmal persze, amelynek gerincét az újra kiadott művek alkotják. Már a boltokban van A kristálytükör meghasadt és a Tíz kicsi néger. Hamarosan jön a Halál a felhők között, kapható lesz a Halloween és halál, a Gyöngyöző cián, a Gyilkosság meghirdetve, a Gyilkosság a golfpályán, A sittafordi rejtély, a Mrs. McGinty meghalt, valamint a négy, legtöbbet játszott színmű. A regények közül többet frissen fordítottak.

– Nem szoktam elolvasni előző magyar változatot. Csak nekiülök és dolgozom, így volt a Mrs. McGinty meghalt című regénnyel is – mondja érdeklődésünkre Gálvölgyi Judit műfordító, akinek ez a második Agatha Christie-könyve. Az először 1952-ben megjelent regény bemutatja a háború utáni új világot is. A műfordító arra törekedett, hogy a mű eredeti atmoszféráját adja vissza megfelelő nyelvi eszközökkel. Egyéni ízűnek és zseniálisnak tartja, ahogy az író eltereli, bonyolítja, majd összehozza a cselekmény szálait. Az Európa szerkesztője emellett azt is Christie érdeméül hozza fel, hogy nem irodalmiasan bonyolult, hanem tiszta, világos, könnyen követhető a szövege, „párbeszédei pedig nagyszerűek, pontosan lehet tudni, ki szól”. – Ezek „tisztességes”, logikus krimik, megoldhatók –teszi hozzá Katona Ágnes.

– Agatha Christie-t nem stílusbravúrjai teszik kiemelkedővé, hanem a téma és a cselekmény kezelése – véli az irodalomtörténész Miklós Ágnes Kata. Ő érdekesnek tartja, hogy az író egyik főalakjában, Poirot személyében anti-Sherlock Holmes-figurát teremt. Az óangol művek fordításával is foglalkozó irodalomtörténész nemrég publikált esszékötetet a bűnregény műfajáról (Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe), amelyben részletesen kifejti álláspontját. Szerinte rokonszenvessé teszi Christie-t, hogy nem lép fel világmegváltóként, az írást szórakoztatásnak tekinti. – Ideje lenne, hogy az irodalomtörténet és a kritika is újra fölfedezze – jegyzi meg.

A szeptemberi születésnapra tartogatja a kiadó Jared Cade nyomozáson alapuló életrajzi kötetét (Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap), amelyben a szerző részletesen föltárja, mi történhetett 1926-ban, amikor az írónő tizenegy napra eltűnt, miután férje közölte: mást szeret, el akar válni. Karácsonyra pedig John Curran kötetét tervezik kihozni. Ez Christie padláson lelt titkos jegyzetfüzetei alapján enged bepillantást az írói műhelybe.

– Óvatosan olvasandó – figyelmeztet a szerkesztő –, nehogy lelője a még nem ismert történetek poénját!

A Tíz kicsi néger a legnépszerűbb Agatha Christie-regény Magyarországon. Ez derült ki az Európa Könyvkiadó közönségszavazásából, amelyet az írónő 120. születésnapja alkalmából hirdettek meg. A február 20-án zárult szavazáson a regények között a második helyen Az Ackroyd-gyilkosság, a harmadikon pedig a Gyilkosság az Orient expresszen végzett, míg a legkedveltebb novella a Csokoládésdoboz lett.