Az ördög és Eötvös tragédiája
A Bayerische Staatsoper intendánsa, Nikolaus Bachler a Fidelio budapesti előadása után hívta dolgozni Münchenbe Kovalik Balázs rendezőt. Akkor már tárgyaltak Eötvös Péterrel egy új operáról, amelynek ősbemutatóját náluk tartanák. Mivel Eötvös Az ember tragédiáját vette művének alaptémájául, Bachler felvetette: milyen érdekes lenne, ha magyar zeneszerző művét magyar rendező állítaná színpadra. Az operában szerepel ugyan Ádám, Éva és Lucifer, de nem álomképekben, mint Madáchnál. A librettó szerzője, Albert Ostermaier, az egyik legjelentősebb német drámaíró inkább Matrix-szerűen, sci-fi-szerűen írta meg Az ördög tragédiáját. Nincsenek a darabban világtörténeti epizódok sem, noha van benne athéni és római jelenet. De Athénban a demokrácia, a politika nevetségessége kerül előtérbe, ahol minden politikai oldal ugyanolyan, egy irányba halad – kizárólag a saját céljai érdekében.
Eötvös és Kovalik folyamatosan konzultált, míg készült az opera. Sőt a próba alatt szintén együttműködtek, hiszen a zeneszerző tanította be a művét és ő vezényelte az előadást. Még az opera megírása előtt döntött arról Eötvös és a müncheni vezetés, hogy Ilja Kabakov alkotása legyen a díszlet, vagyis – bizonyos értelemben – kész helyzet elé állította a rendezőt. A hatalmas márványlépcső, amely a színpad közepét uralta, gyakran nehezítette ugyan a munkát, de Kovalik megpróbálta kihívásként felfogni.
A közönség jól fogadta a hétfői bemutatót, noha a kortárs opera általában nem a legnépszerűbb műfaj. A kétezer személyes nézőtér teljesen megtelt az 1,2 milliós városban.
– Talán ki lehet jelenteni, hogy siker volt – mondta a rendező, aki arról még nem tud, hogy esetleg nálunk is bemutatnák az operát. A darabhoz ugyanis nagy apparátus kell: tizenhárom énekes, és két zenekar. A költői német szöveget se lenne könnyű visszafordítani, nem beszélve arról, mit szólna a magyar közönség, ha a Tragédiát németül énekelnék Magyarországon.
Münchenben az előadás összesen hatszor látható, jövőre pedig még három alkalommal.
