Örök legénység
A skanöri tengerésztemplom és temető leginkább az ő emléküket őrzi. A remekbe szabott, román stílusú templomot az 1100-as években építették, de száz év múlva, immár a gótika ízlése szerint, kibővítették. Nemesen egyszerű formája északi jegyeket hordoz, és ha belép az ember, azonnal látja, hogy itt a Hanza-szövetség volt régen az úr.
A gótikus boltívekre függesztve, a díszesen faragott barokk szószékkel szemben egy majd másfél méteres vitorlás hajó úszik a levegőben. Meghökkentő látvány egy templomban. Tán ezen a hajón jutnak át az „örök vizek” túlpartjára a tenger áldozatai? Valószínűleg azért ötlik fel szinte automatikusan ez a gondolat a látogatóban, mert a templom a tengerre néz, és egy nagy tengerésztemető veszi körül.
Ma is temetkeznek ide, ma is főleg a tengerészek. Akadnak azonban hat-hétszáz éves sírok is. Szinte minden kövön ott a pontos leírás, ki volt ő, mit csinált. E köveken nem emlékeznek meg a „legjobb apáról” vagy a „legszeretőbb férjről”: ebben a temetőben mindez lényegtelen. Itt csak az számít, hogy a tengeren ki voltál. Styrman (kormányos) vagy sjökapten (tengerészkapitány), esetleg skeppskock (hajószakács), vagy csak egy szegény kis sjölärling (hajósinas), aki korán lelte halálát a habokban. Békésen megférnek egymás mellett, itt már nem parancsol senki senkinek…
Vannak temetők a világon, amelyeket kár nem megnézni, ha arra jár az ember. Ilyen például a Prága belvárosában fekvő régi zsidó temető, a párizsi Père-Lachaise, vagy akár a pesti kerepesi temető, de okvetlenül ezek közé tartozik a skanöri tengerésztemető is a templommal együtt.