Kibontott évszázadok a „Rácz-fürdőben”
Ez az értékfelmutató szemlélet mindjárt a homlokzaton fölfedezhető: a főépület visszakapta régi, XIX. századi feliratait, díszeit, sarokkupoláit. Például ismét cz-vel és kötőjellel íródik a fürdő neve, s külön feltüntetik azt is, hogy „Uri”, illetve „Női” gőzfürdő, pedig amúgy koedukált lesz a fürdőzés. Az előcsarnokot is úgy állítottak helyre, ahogy 1891-ben kinézett. Az volt az elv, mondja Dévényi Tamás tervező, hogy minden épületrész a hitelesen helyreállítható, legkorábbi állapotában legyen rekonstruálva. Az előtér helyreállításakor például egy korabeli újságillusztrációt vettek alapul, mert az volt a legkorábbi és legpontosabb ábrázolás. Valamiben mégis eltértek ettől: most üvegfal néz az udvar felé, hogy a belépő mindjárt meglássa az épülettömb belsejében helyreállított török kupolákat. A másik építészeti vezérelv ugyanis az átláthatóság volt.
Az előcsarnokban egyébként csak a jegyet lehet majd megvenni, s aztán egy oldalajtón át ki kell sétálni a fürdő oldalépületéhez, amely jó másfél méterrel mélyebben van, a XVIII. századi járószinten. Itt végre egy barokk kapualjon át juthatunk be a fürdőbe. A kapu szintén el volt falazva a XIX. század vége óta, amikor a környéket feltöltötték. Egy 1876-os árvízi fényképen azonban még látszott, s most megint úgy néz ki, mint akkor. Nemcsak kibontották, hanem visszafestették fölé még a szolgáltatásokat hirdető régi német feliratokat is. Olyan meglepő dolgokat például, hogy „malzenbad”, ami sörfürdőt jelent, és „elektrische bad”, ami pedig elektromos fürdőt, amit akkoriban elektromos bőrű halakkal szolgáltattak. Ilyenek az új fürdőben nem lesznek.
Ybl Miklós annak idején, az 1860-as, 1870-es években kétszer is megtoldotta a Rácz-fürdőt a tulajdonos, Heinrich János orvostudor felkérésére. Épített például egy keleties stílusú kupolacsarnokot a meleg vizes medence számára, külön egy móros stílusú pazar zuhanycsarnokot és az ahhoz kapcsolódó langyos medencét kupolával, továbbá az úgynevezett Flóra-fürdőt, mely a római fürdőket utánozza. Többségük az 1965-ös felújításkor megsemmisült.
A mostani átépítés nagy kérdése volt, hogy miként újulhatnak meg az elveszett Ybl-terek. A kupolacsarnokból és a Flórafürdőből ’65 után is megmaradt valami, így ezeket „csak” revitalizálni kellett, viszont a többit a semmiből újjáépíteni. A zuhanycsarnok és a langyos fürdő 15 centiméteres vasbeton falakkal épült vissza, formaazonos módon, néhány méterrel arrébb, mint ahol eredetileg volt. Régi képek alapján sikerült korhűen berendezni is: hatalmas rózsájú rézzuhanyokkal, nyomáskiegyenlítő melegvíz-tartályokkal, műsziklafallal, a langyos fürdőben reliefekkel és kerámiacsillagokkal. Talán egyedül csak a brazil császár ajándék órája hiányzik még a tökéletes illúzióhoz, de a helyét annak is porcelánburkolattal jelezték a műmárvány padlóban.
Hasonlóan értékorientált megújítás történt a régi török termekben. A török korban a fürdőnek volt egy hatalmas, körbepadkás előcsarnoka, melybe Buda visszavívása után beleépítettek egy barokk házat.
A csarnok oldalai és a ház falai is máig megmaradtak, és Dévényi Tamás helyreállítása mindkettőt érthetően be is mutatja, eltérő színű festéssel és burkolattal különböztetve meg a korszakokat. A barokk maradványok zöldesszürke márványmozaikot kaptak, a török falak pedig vörös téglaporral színezett vakolást. Minden értelmezhető és átélhető. A török medencék közül kettő megvan, a nagyobb fölött még az eredeti kupola is, amit immár kívülről is látni, mert kiszabadították a ráépítés alól. A kisebb medence fölött pedig rekonstruálták az 1905-ben elbontott kupolaboltozatot. Emlékszünk, ez a két félgömb-tető látszik az előcsarnok ablakaiból kívülről. Belsejükben az építész annyira korhű szeretett volna lenni, hogy fáklyával akarta megoldani a világítást, de nem engedélyezték, így helyette kis, hordozható lámpákat kapnak majd a fürdőzők. Mert itt villany nincs, kivéve a kötelező zöld „exit” lámpát. Fény csak a boltozat csúcsán télen is nyitva lévő kerek nyíláson szűrődik be.
A fürdő különböző korszakainak helyreállított helyiségeit XXI. századi, üvegfalas folyosók és terek kötik össze. Így a több évszázados emlékek valóban úgy hatnak, mint a vitrinben a kiállítási tárgyak, melyek azonban egyáltalán nem érinthetetlenek, sőt használni és élvezni kell őket. Végiglubickolni bennük ötszáz évet.
A felújítás krónikája
2002-ről előbb 2003-ra, majd 2004-re, végül 2005 áprilisára halasztódik a fürdőfelújítás kezdése. 2005-ben 750 millió forintot kap a projekt a Széchenyi-terv keretéből. A fürdő rekonstrukciója, bővítése és a hozzá kapcsolódó 60 szobás gyógyszálló építése a Rácz Nosztalgia Kft. beruházásában zajlik, melyben a főváros a kft.-be vitt földterület révén 25 százalékban tulajdonos. A projekt része egy sikló is, a fürdőtől a Gellért-hegy tetejéig. Az építkezés idejét két évre tervezik, azonban jelentősen elnyúlik a munka, valójában öt évig tart.
2007-ben tervezőt váltanak: Kaszab Ákostól Dévényi Tamás és Kis Péter veszi át a fürdőtervezést.
A 67 szobás szálloda terve Pethő László, a siklóé Roth János munkája.
2009: hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség a fürdő tulajdonjogrészének magánkézbe adása körül.
2010. február vége: műszaki átadás. Május: várható megnyitás.
A sikló építési engedélye még mindig nem jogerős.
