Mit lehet tudni!
Mit lehet tudni a csehekről? Sokat, ha valaki nagy írókat, Haseket, Capeket, Hrabalt vagy Paralt – hogy csak a magam kedvenceit említsem – olvas. De megérteni nehéz legújabb kori történetüket. Mariusz Szczygiel, a varsói Gazeta Wyborcza neves riportere is hiába kutatott föl Csehszlovákiáról szóló könyvéhez, amit csak lehet. Újra és újra elképeszti, miként viszonyulnak cseh interjúalanyai saját múltjukhoz és jelenükhöz. A megkérdezettek pedig arra csodálkoznak rá, hogy állandóan olyan kérdések jutnak az eszébe, amiket ők sosem tennének föl maguknak.
Itt van rögtön Gottland, a rajongott sztár, Karel Gott villájában kialakított múzeum, amelyet 2006-ban nyitottak meg Elvis Presley memphisi Gracelandjének mintájára. Ő a szocialista ország „örökös arany csalogánya”, s azóta is minden évben elnyeri a legjobb énekes díját. Tökéletes cím, egyetlen szóban kifejezi, miről is akarnak szólni a csehség utolsó száz évéből öszszegyűjtött és egymás mellé állított történetek.
Gott mondta a beszédet a művésztársadalom színe-java előtt a rendezvényen, amellyel a kommunista párt demonstrálni akarta, hogy az értelmiség nagy részének ellenére volt a Charta 77 nevű ellenzéki kiáltvány. Ahogy a rendszerváltás után meséli, nem kényszerítették, csak „valahogy kihámozta a sorok közül”, hogy el kell mennie, különben nem énekelhet többé. De: „Csak találgatni tudjuk, mi vezetett Monroe, Lennon, Morrison és mások halálához a legnagyobb szabadság hazájában” – jelenti ki akkor, amikor már a charta kezdeményezője, Václav Havel a köztársaság elnöke.
A könyv szereplői antihősök. Félelemben élnek, sosem tudni, mire teszi képessé őket az a leírhatatlan valami, amit a nagy prágai íróra utalva kafkárnának hívnak.
S nem tudnak megszabadulni tőle. Csak túlélik. A Poloska című film forgatókönyvéből, az író Jan Proczházka cédulája esik ki: „Ez a történet a képzelet szüleménye. A valóban megtörtént események sokkal borzalmasabbak voltak”.
Mariusz Szczygiel: Gottland Európa, 260 oldal
Top 5
1. Andrew Nagorski: a legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem moszkváért
Park. A Newsweek moszkvai tudósítójának könyve.
2. Dunmore, Helen: Ostrom
Európa. Angol szerző regénye a leningrádi csatáról.
3. Marek Krajewski: Halál Breslauban
Magvető. Rituális bűnténysorozat a nácik árnyékában.
4. Baranyi Mária: Egy előszoba titkai. Horn Gyula közelről
Athenaeum. A miniszterelnök közeli munkatársa 1994–1998-ról.
5. Kati Marton: a nép ellenségei. Családom regénye
Corvina. „Ti már amerikaiak vagytok, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt.”