Mit tesz a gyerek, ha nincs a közelben egy darab Matchbox, egyetlen sírós baba, de még egy nyamvadt doboz legó sem? A gyerek tétovázik egy sort, szokatlan ugyanis a helyzet, hogy fesztávolságon belül egyetlen színes műanyagtárgy sem akad. De figyeljék csak meg, ha a holt időt ki bírjuk várni, a gyerekünk hirtelen elkezdi föltalálni magát. A tavasszal fölásott kertben például egészen bolond forma göröngyöket talál: banyafejet, buzogányt és kimondott lógöröngyöt, rajta herceggel.

Az erdőben falevelekkel és makkokkal történik meg ugyanez, a vitorlázó reptéren fűszálak és pitypangok állnak csatasorba. És akkor elgondolkozunk, hogy a játék talán mégsem valamikor a fröccsöntő eljárás finisében keletkezik.

A kecskeméti Szó ra ka ténusz Játékmúzeum- és Műhelyben február 21-ig tart még nyitva az a kiállítás, amelyet észt falusi gyerekek hagyományos játékszereiből rendeztek. Ezek a tartui játékmúzeumból érkezett apró tárgyak szinte kizárólag a felnőttek világát utánozzák, a szántóvetést, a pásztorkodást mímelik. A síp fűzfából, a trombita fakéregből készült, a fiúk íjai, nyilai, puskái és kardjai mind a legelőkön föllelhető fű-fa-virágból. Ha focizni támadt kedvük, ott volt a fölfújt disznóhólyag, muzsikáláshoz meg a szalmahangszerek, a csontcsörgők.

A lányok ugyanitt találtak alapanyagot fabábuikhoz, otthon, a maradék közt pedig rongyot babáikhoz. A fonálhajú, bőrbocskoros, csíkos-szőttes népviseletbe öltözetett figuráknak persze járt a fából készített edényzet, az ágy, a szekrény és a bölcső. A babaházak csak annyiban hasonlítottak a kötött, horgolt, varrott ujjbábokra, a játékállatkákra vagy az asztali társasjátékokra, hogy mindegyikükről az észt népművészet, a híres kesztyűk mintái köszöntek vissza. Ezeket időben meg kellett ismerniük az ottani gyerekeknek, ugyanis az észt kesztyű jóval többet jelent, mint egyszerű kéztakaró. Lélekmelegítő, művészet és mágia egyben.

Észt játékok – tradíció és jelenkor Szóraka ténusz Játékmúzeum- és Műhely Kecskemét. Megtekinthető február 21-ig naponta 10–16 óra között.

Top 5

1. A parafa lesz a főszereplője az Anno Mesebolt (I., Krisztina tér 7.) február 18-án, délután ötkor kezdődő hagyományőrző kézműves-foglalkozásának.

2. Bábtáncoltató családi táncház lesz február 20-án, délután négy órától az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban. A talpalávalót a Zagyva Banda húzza.

3. Süsü, a sákány és a jó királyfi február 20-án bizonyítják be a gyerekeknek, hogy a barátsághoz még egy kicsit sem kell hasonlítanunk egymásra. A zenés mesejáték délelőtt tizenegykor kezdődik a József Attila Színházban.

4. Anna, Peti és Gergő kalandjairól vetít mesét anyukájuk, Bartos Erika mesekönyvíró-illusztrátor február 18-án, délelőtt fél tizenegytől a Budavári Művelődési Házban.

5. A hófehérke című táncjátékot február 18-án, délelőtt fél tizenegytől adják elő a Nemzeti Táncszínházban.