Könyvtár nem csak volt, lesz is
Sokat fejlődtek a könyvtárak az elmúlt években. Már rég nem szól minden a könyvek beszerzéséről, időtlen időkig való megőrzéséről. Elsősorban persze a net miatt: egyre többen vannak, akik mindent az interneten szeretnének elérni. A bibliotékák tehát egyrészt növelik szerepüket a virtuális tartalomszolgáltatók között, másrészt újragondolják az épített könyvtárak lehetőségeit a könyvtárlátogatókat figyelve, akár egyenként is. A 24 órán át hozzáférhető virtuális könyvtárak kialakításához most komoly pénzeket lehet nyerni különféle európai uniós pályázatokon; a honi bibliotékák többnyire jól szerepelnek ezeken a tendereken – közölte érdeklődésünkreRamháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség alelnöke.
A szakember mindemellett vallja: továbbra is kellenek az elmélyült olvasásra, kutatásra alkalmas helyek, hiszen a könyvtárak rengeteg olyan dokumentumot kínálnak, amely nem található meg az interneten – és ez egy darabig még biztosan így lesz. Persze e klasszikus terekben is sokkal több az elektronikus szolgáltatásokat elérő olvasói munkaállomás, mint korábban. A könyvtárak korszerűsödését jelzi az is, hogy egyre differenciáltabbak, korosztályokra, személyekre szabottabbak a szolgáltatások. Jó példa erre Kecskemét,ahola könyvtárosok pár éve elkezdték a bababarát könyvtár kialakítását 0–3 éves korúaknak, amely mára országos gyakorlattá vált. De az idősödő társadalom is nagy odafigyelést igényel a könyvtáraktól. Elsők között kínálták ezek az intézmények azokat az internettanfolyamokat, ahol még a számítógépet soha nem használók is megtanulhatják a számukra legfontosabbakat.
Nyilvánvaló az is, hogy szükség van olyan központokra, amelyek szakmai és infrastrukturális adottságaikkal széles körben felhasználható szolgáltatásokat állítanak elő, elkerülve ezzel a sokféle párhuzamosságot. Ilyennek szánják a négy könyvtárat integráló pécsi Tudásközpontot. A nyárra ígért tizenháromezer négyzetméteres, 600 ezer könyvet kínáló létesítményt a XXI. század elvárasainak megfelelően rendezik be. A hagyományos könyvtári funkciók mellett például digitalizált katalógussal, rádiófrekvenciás könyvazonosítóberendezéssel is találkozhatnak majd benne a látogatók, és alkalmas lesz közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a feltétlenül a nagy könyvtárak összevonása a jövő. A legkisebb településen is ki lehet, ki kell alakítani olyan kulturális közszolgáltató helyet, ahová érdemes bemenni – szögezte le Ramháb Mária. Bács-Kiskun megyében például négy éve kezdték el – a kistelepülési mozgókönyvtári ellátás keretében – 33 helyen olyan integrált könyvtár, információs és közösségi tér megteremtését, amelyből eddig 17-et teljesen megújítottak. Kialakításuk legfontosabb szempontja az adott településen élők olvasói igénye: ehhez szabják a könyvkínálatot, a szolgáltatásokat.
Siófokon is a nyár végére tervezik átadni a köznek a város új könyvtárát. A háromszintes, 727 négyzetméteres bibliotéka a Kálmán Imre Kulturális Központ szomszédságában áll majd. Első emeletén lesz a felnőttkönyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, egy 45 négyzetméteres előadóterem rendezvényeknek, író-olvasó találkozóknak, valamint az olvasóterem és hírlapolvasó. A gyerekkönyvtár a másodikon kap helyet. Az önkormányzat a földszintet és az alagsort kiadja: az épület alatt mélygarázs lesz, felette pedig üzletek. Az új könyvtár megépítését az tette szükségessé, hogy most két helyen működik a felnőtt- és a gyermekkönyvtári részleg. Az 1,4 milliárd forintos projektum a helyszűke miatt is halaszthatatlan volt: a könyvállomány egyre nőtt, a használható terület egyre csökkent, emellett raktározási gondok, statikai problémák is nehezítették a közintézmény működését.
