Meghatározó könyvélményem az első osztályos olvasókönyvem volt – meséli mosolyogva Daróczi Ágnes, s hozzáteszi, akkor nőtt föl, amikor a szájhagyomány útján terjedő cigány folklór mellett már találkozhatott a „nyomtatott” tudással is. A nagyapja például a katonaságnál tanult meg írni-olvasni, a második világháborúban elesett papu bátyja megjárta Isonzót, gyerekként hallhatta Doberdóról énekelni.

– Felolvasóként kezdtem a „pályafutásom”, ez vezetett a versmondáshoz, ami máig nagy szerelmem. Bari Károly és Choli-Daróczi József verseit szavalhattam. Könyveik nagy becsben vannak nálunk, Bari majd egy egész polcot beborít.

A Patrin Magazin szerkesztője – aki újságíróként, etnográfusként és művelődésszervezőként szelíd akarattal kezdte a tévében propagálni a cigány kultúrát – örömmel mutatja, hogy Péli Tamás, Balázs János álomvilágot idéző művei, albumai fontos helyet harcoltak ki maguknak a nagyjából négy méter hosszú, majdnem három méter magas polcon. Fő helyre került a Bársony Jánossal együtt írt Pharrajimos, mely a roma holokauszt eseményeit dokumentálja. Kéznyújtásnyira van tőlünk a parányi dolgozóban a Vrana mámi mesél. A pompásan illusztrált népismereti tankönyvet kisiskolások használják.

Daróczi Ágnes polca mellé nem csak a remek etnográfiai művek miatt érdemes lekucorodni. A Bari–Osztojkán–Holdosi triumvirátus művei mellett mást is találunk. A Füstös képekre bökve megtudhatjuk, hogy nem ez volt Lakatos Menyh ért első átütő hatású műve, de aztán mégis ez jelent meg először, s nem az Akik élni akartak. A vésztői téglagyári történet látlelet volt a szocializmus anomáliáiról, vállalkozásellenes, előítéletes gondolkodásmódjáról, Lakatos rendkívüli erővel mutatta be a nyomorúságot. Amikor a kéziratot leadta, azt tanácsolták neki, ne ezzel indítson, mert egyszerre mindent fölborít. Így jött ki a Füstös képek, melynek sikerére már „föl lehetett tenni” a szikrázó tartalmú másik könyvet.

– Dilemma előtt állok – jegyzimeg Daróczi Ágnes, a cigány kultúra nagyasszonya a polc előtt egy februári rendezvény vázlatát lapozgatva. – El kell döntenem, maradok-e tudós, vagy a téli hónapokban tüzelősegélyeket szervezek. Eddig harmincan fagytak meg, a borsodi aprófalvakban már egy öl fáért is börtönbe lehet kerülni. Hogy lehet ezt könyvek társaságában elviselni? Ezen tűnődöm mostanában, s közben Choli versét morzsolgatom: „Magyarország, te szent nagy béke, gazdagságtól dagad kebled, van kenyered, bővek vizeid, mégis éheznek szegény gyermekeid”.

Polcfigyelő

A sokat látott színfa polc nem Bedőről, a Hajdú-Bihar megyei szülőfaluból költözött a Ki Mit Tud 1972-es negyedik helyezett versmondója után Pestre – de már megvolt akkor, amikor az előadóból ismert tévés lett.

Daróczi Ágnes akkor sem mond nemet, ha a polc egyegy lakóját kölcsönkérik tőle. Hiába tudja, hogy ez érzékeny veszteségekkel jár. A Bari Károly-féle Holtak arca fölé című kötet és a Parasztdekameron így vándorolt el tőle máshová. n em bírja azt mondani, hogy nem ad kölcsön könyvet. Pedig tudja, hogy úgyse hozzák vissza.

Küldje be!

Saját könyvtárával kapcsolatos egyéni ötleteit, hasznos tanácsait ossza meg

velünk és töltse fel a www.nol.hu/magazin címre.