– A kampánnyal töltött három év után úgy éreztem, megérdemelne egy összegzést a rengeteg megszületett anyag. Persze előbb ki kellett találni, mi lehet a gazdasági racionalitása egy ilyen albumnak. Írtam is egy egyoldalnyi stratégiai vázlatot, amellyel először megkerestem az italt gyártó vállalatot, majd a pozitív visszajelzés birtokában a kiadót – meséli Cserkuti.

Nehezen találja a helyét művészet és gasztronómia között

A Taschen Kiadó nagy sikerű sorozata, az All-American Ads évtizedes bontásban mutatja be a tengerentúli reklámlegendákat, egészen az 1900-as évek legelejétől. Ezek a nagy lélegzetű áttekintések a különböző reklámokat végleges formájukban közlik (újra), a készítés különböző fázisaiban keletkezett anyagokat – figuraterveket, storyboardokat stb. – nem tekintik önálló, bemutatandó műveknek. Talán ebből is adódik, hogy a Képes Kiadó rendhagyó kötete alig találja a helyét a könyvesboltokban: felbukkant már a művészeti szekcióban, ajándék könyvek között, sőt még gasztronómiai jellegű munkák közé szorítva is.

– Pontosan ilyen, egy adott brandhez kapcsolódó, annak reklámillusztrációit – és azok „genezisét” – bemutató albumról csak kevésről tudok, és azok is egy-egy ismert márka vizuális kommunikációjának teljes történtét dolgozzák fel, nem pedig egy adott kampányra koncentrálnak. Az előképek inkább az egy téma köré épített filmes és képregényes albumok voltak, olyanok, mint a Star Wars, a Gyűrűk ura vagy a Conan sorozat „artworkjeit” bemutató kötetek. Mert ezek is brandek – csak éppen a kulturális termékek esetében kevésbé érzékeljük a „reklámízt”, hiszen míg a Coca-Colának fogyasztói vannak, addig mondjuk a Harry Potternek inkább rajongói –mondja Cserkuti.

Az alkotó egyébként úgy gondolja, a reklámgrafikus eleve önálló, saját minőséggel bíró mű létrehozásában gondolkodik, amely mintegy ideiglenesen „beszorul” egy reklám keretei közé. Elvben tehát nem kellene különösnek tartanunk az efféle albumok megjelenését. Persze – teszi hozzá – mindez csak akkor ér valamit, ha az adott kontextusban tökéletesen működő eredmény születik, vagyis, ha az illusztráció száz százalékig az adott koncepciót és ügyfélérdeket szolgálja.