Ötszáz év után muszáj volt statikailag megerősíteni és korszerűsíteni a Belvedere-udvar reneszánsz könyvtárépületét, melyet a turisták a Vatikáni Múzeum ablakaiból, a Raffaello-stanzák külső folyosójáról láthatnak.

Új liftek plusz egy olvasóterem, mikrocsip a könyvekben (a tudósok sem szentek), elektronikus beléptetőrendszer, újjávarázsolt restaurátor- és fotólaboratórium. „Hat hónapba telt a kéziratok darabonkénti elmozdítása. De megérte, majd meglátják a 2007-es bezáráskor a pápánál tiltakozók is” – üzente a restaurálást előre kritizáló tudóskollégáknak a bizánci hagiográfus, görög paleográfus Pasini.

1 millió 600 ezer könyv, 8000 ősnyomtatvány, 80 ezer kézirat, 74 ezer levéltári dokumentum, 300 ezer érme... A legértékesebb közülük? A IV. századi Vatikáni-kódex a legrégebbi görög Bibliával, a Bodmer-papirusz az első Miatyánkkal, a perzsa, héber, inka kéziratok. A könyvtár online eddig is működött, „de szeptembertől ismét mindent kézbe lehet fogni” – büszkélkedett Pasini, aki valódi kincsnek az egy szíriai kézirat sorai alatt nemrég talált Menandroskomédiát nevezte. Titkos művek? „Nincsenek, mindent katalogizáltunk, az már más kérdés, hogy Menandros mindig előugorhat”– válaszolta a kézirattárat vezető Paolo Vian professzor.

És bár jót nevetnek azokon is, akik A rózsa nevéből ismert könyvtáros Jorge atyát keresik, árnya mégis feltűnik, amikor azt halljuk, hogy a Belvedere és a bronztoboz udvara közötti könyvtár valójában bombabiztos labirintus, melyben a szintek nem felelnek meg az emeleteknek.

A vatikáni könyvtárosok az őszi tudósrohamtól tartanak. „Sorban állnak a magyarok is, szeptembertől és főleg 2011-től már lefoglalták a római ösztöndíjakat” – mondta el lapunknak a Római Magyar Akadémia igazgatója, Kovács E. Péter történész, aki maga is Zsigmond császárrá koronázási dokumentumainak tanulmányozására készül. „Mikrofilmen megkaphattam volna, de élőben jobb lesz. Évente legalább nyolc magyar történész és irodalmár kutat a Vatikáni Könyvtárban. A renoválásról hírlevelet is kaptunk, de fénykép nélkül, így meglepetés lesz minden” – mondta.

Három év restaurálás után a héten nyitotta újra kapuit a szintén római tudósfellegvárnak tartott Német Archeológiai Intézet is.