Mókus őrs helyett macskadömping
Nem mintha kételkedtünk volna Bene Kinga galériavezető szavaiban, miszerint nincs olyan téma, amely elő ne fordulna a Gyermekalkotások Galériájának gyűjteményében, igazából mégis csak akkor hittük ezt el, amikor a tájképek, a portrék és a csendéletek között megláttunk egy női aktot.
– Nem olyan furcsa ez, hiszen 3-tól egészen 18 éves korig gyűjtjük a műalkotásokat, márpedig a nagykamaszok világa inkább a felnőttekéhez áll közelebb – mondja Bene Kinga, aki 1988 óta dolgozik a zánkai intézményben, kilenc éve vezetőként. – Ettől függetlenül az akt kifejezetten kuriózumnak számít, a művek döntő többsége valóban gyermeki alkotás.
A gyűjtés lassan negyven éve tart az egykori zánkai úttörővárosban – jelenlegi nevén Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban –, ahol 1973-ban Bernáth Elek festő és rajztanár hozta létre a Gyermekalkotások Galériáját. Az anyag évente nagyjából ötszáz alkotással gyarapodik, mégpedig az adott esztendőben kiírt pályázat díjazott műveivel. Páratlan években országos a seregszemle, páros esztendőkben viszont a világ bármely pontjáról várják a műveket. Az idén például a „Szivárvány 2010” néven kiírt nemzetközi gyermek képző- és iparművészeti pályázatra március 10-ig lehet beküldeni a pályamunkákat.
Túl sok reklámra egyébként nincs szükség, a hagyomány szinte magától életben tartja a pályázatot. A fénykortól persze már messze vagyunk, hiszen a rendszerváltozás előtt évente 25 ezer gyermekalkotás érkezett szerte a világból, mostanra ez a szám 5-6 ezer körül stabilizálódott. Az egyes országok pályázati aktivitása is beállt egy szintre, általában 30-35 helyről érkeznek a gyermekek művei. Az eminensek közé tartozik Oroszország, Fehéroroszország, Szlovákia – alkalmanként akár több száz gyermekalkotással –, de olyan távoli országokból is küldenek pályamunkákat, mint Japán, Thaiföld, Indonézia vagy Irán.
Ennyi műtárgy zsűrizése nem kis feladat, ráadásul a bírálóbizottság tagjai – képzőművészek, főiskolai oktatók, rajztanárok – korcsoportonként és technikánként is értékelik a műveket, ezenkívül különdíjakat is osztanak.
– Felnőtt művészeknél lényegtelen szempont, hogy az alkotó 23 vagy 63 éves, ám a gyermekművek megítélésénél a kor meghatározó jelentőségű – mondja Bene Kinga. – Ha ránézünk egy képre, tudnunk kell, hogy egy hatéves vagy egy 12 éves készítette-e, hiszen az egyik esetben lehet, hogy zseniális a mű, a másikban pedig éppen elfogadható.
A nemzetközi pályázat címe nem véletlenül lett Szivárvány: talán nincs még egy olyan képzőművészeti mustra a világon, ahol ekkora az alkotók szabadsága: az életkoron kívül sem tematikai, sem technikai megkötés nem korlátozza a jelentkezőket. Bene Kinga szerint a gyermekalkotások világában nem érzékelhetők kordivatok: ma is ugyanúgy a tempera és a grafika a legnépszerűbb, mint negyven évvel ezelőtt. Hozzátette, a gyerekek főként azért ragaszkodnak a hagyományos technikákhoz, mert a mellettük mentorként dolgozó szakmai tanárok nem mozognak igazán otthonosan a legmodernebb képzőművészeti irányzatokban.
Hasonlóan „konzervatív” a gyermekművek témavilága. Évtizedek óta a mese, a család, az otthon, a közvetlen környezet, a természet, a szerelem, a barátság, az élő népi hagyományok ihletik meg leginkább a kicsiket.
– Az persze nem csoda,hogy például a május elseji felvonulásokról, amely egykor nagy slágertéma volt, húsz éve senki nem küldött be művet – mondja Bene Kinga. – Ugyanakkor ma is kapunk anyák napja által ihletett alkotásokat, csak éppen a képeken szereplő kisgyerekeknek már nincs úttörőnyakkendő a nyakukban. A tematikai toplistát egyébként a különböző állatok ábrázolása vezeti, közülük is meszsze kiemelkednek a macskák. Cicákat megformáló művekből csaknem ezer darab található a gyűjteményben.
A Gyermekek Galériájának nincs állandó kiállítása, viszont az adott esztendő díjnyertes alkotásaiból mindig készül egy időszaki tárlat a zánkai gyerekcentrum színháztermének előcsarnokában. Ugyanakkor számos mobil tárlatra érkezik megrendelés művelődési házaktól, nagykövetségektől, iskoláktól, turisztikai központoktól. Ezeknek a kiállításoknak az anyagát a speciális igények alapján állítják össze a gyűjteményből.
Megkérdeztük, mi történik azzal az évente beérkező több ezer gyerekalkotással, amelyek nem kapnak semmilyen díjat. Bene Kinga elmondta, általában dekoráció lesz belőlük, miután ezeket a műveket iskoláknak, óvodáknak és kórházaknak ajándékozzák.
