Régióközpontot építenek az Esterházyak
Az Esterházy család kultúratámogató tevékenységét napjainkban az Esterházy Magánalapítványon keresztül végzi, amely már 2004 óta együttműködött (például közös kiállításokat szervezett) az Iparművészeti Múzeummal. Tavaly megalapították a magánalapítvány magyarországi „részlegét”, amely például tízmillió forinttal segítette az Iparművészeti Múzeumban őrzött Esterházy-kincsek egy-egy darabjának restaurálását, támogatott egy, az Országos Széchényi Könyvtárral közös kutatást Haydn templomi zenéjéről, kiállítást rendezett a zeneszerzőről Fertődön.
Az alapítvány kezdeményezte az Esterházy Művészeti Díj megalapítását is, amelyet kétévente ítélnek oda három fiatal hazai festőművésznek.
A szakmai zsűri a az ötezer euróval járó elismerést első alkalommal tavaly ősszel Horváth Dánielnek, Siegmund Ákosnak és a Borsos-Lőrinc Lilla–Borsos János művészpárosnak ítélte oda. – Nem szerettünk volna csak úgy vakon, a saját ízlésünkre hagyatkozva díjakat osztogatni, ezért kértük fel Hegyi Lórándot zsűrielnöknek, ő a kortárs közép-európai művészet nemzetközileg elismert szakértője –mondta lapunknak dr. Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója.
Az alapítvány az elmúlt években évi 2-3 millió eurót költött a kultúrára, például a fraknói vár fenntartására, az ott található Esterházy-kincstár tárgyainak restaurálására. Ottrubay István szerint a tavalyi gazdasági visszaesés dacára továbbra is ekkora összegből gazdálkodnak majd, egyrészt, mert az alapítványt fenntartó vállalat stabil üzleti ágazatokban (erdészet, mezőgazdaság, ingatlanhasznosítás, turizmus) tevékenykedik, másrészt, mert úgy vélik, a fejlődéshez szükség van ekkora befektetésre. Az idén például Fraknón megújul, bővül a kincstár, és előkészítik a 2011-re tervezett nagyszabású építkezést, amely során fogadó épületet, éttermet építenek. Új műtárgykiállítást nyitnak meg Eisenstadtban, ahol az Esterházy család történetéről is összeállítanak egy kis tárlatot, és itt alakítják ki a Közép-európai Kulturális Központot is.
Ez utóbbi a kortárs művészetekre fókuszál: az alapítvány gyűjteményét fokozatosan restaurálják, feldolgozzák, bővítik, valamint konferenciákkal tervezik odacsábítani a szakma képviselőit, mert nemzetközi rangot szeretnének adni a területnek. Szem előtt tartják, hogy egy új, nagy régió van születőben, amelynek Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország a szíve: az érdekes kiállításokra, programokra Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából, sőt Olaszországból érkeznek látogatók. Úgy vélik, olyan eseményeket kell szervezni, amelyek megnyitják a régiót, és nem bezárják. – Úgy gondoljuk, hogy ha az emberek nem zárkóznának be a saját országukba a nyugat-európai, tengerentúli megmentőkre várva, hanem megismernék a szomszédaikat, azok kultúráját, akkor gazdasági téren is sokkal előrébb tartanánk. Ezért a mi dolgunk az, hogy összehozzuk az embereket, a kultúrákat.
Az alapítvány Magyarországon 2010-ben folytatja megkezdett programjait, így például támogatják a műtárgy-restaurálási munkálatokat, a Haydnnel kapcsolatos, illetve más zenei kutatásokat, valamint azok eredményeinek publikálását.
