Dante–Pál–Kner – az Isteni színjáték szerzőjének olyannyira kedves hármas számtól ihletve tegyük egymás mellé e neveket. Egyik nélkül sem születhetett volna meg az elmúlt tizenkét hónap egyik legpompásabb szakkönyve.

Pompás lehet azért, mert tárgya a világirodalmi toplista előkelő helyén jegyzett itáliai óriás halhatatlan műve. Halhatatlan nemcsak tartalmi értékeiért, hanem „fizikai” utóéletéért is. A XIV. században a Biblia után a később Boccacciótól isteninek nevezett Commediát másolták le legtöbbször. És sokszor gyönyörűen illusztrálták. Az egyik – az 1340-es, 1350-es években Velencében megalkotott – példány hamarosan Budára (vagy Visegrádra) került. Később a törökök elrabolták, majd 1877-ben ünnepélyes keretek között visszaadták. Négy esztendeje Veronában magyar–olasz együttműködéssel megjelent a „budapesti Dante-kódex” fakszimile kiadása.

A három közül a második név a Szegedi Egyetem professzoráé. Pál József a sokat-sokat tudó kutató biztonságával kalauzolja olvasóját a Pokol, a Purgatórium és a Paradicsom képzelt világában – ahogyan Dantéval teszi a költőelőd Vergilius és az örök szerelem, Beatrice. Az olvasók egyik – bizonnyal nagyobbik – fele a könyv szerzőjétől archeológusspecialistának nevezettek köréből kerülhet ki. Nekik szólnak egyebeken kívül az olyan finom megfigyelések, hogy Beatrice neve az imádott hölgy kedves kilences számára utalva éppen kilencszer fordul elő s nem is akárhol, hanem minden esetben és mindig okkal a háromsoros versszakok, a tercinák első vagy második sorában. Vagy hogy a „márvány” szó az egyik helyen az anyag fehérségéért pozitív, másutt hidegsége, keménysége miatt negatív felhanggal jelenikmeg. A nem szakember olvasónak szólnak a Dante életéről, politikában való szerepléséért máglyahalálra ítéléséről és meneküléséről, számkivetettségben töltött éveiről írottak. Hasonlóképpen annak boncolgatása, hogy kortársai közül kivel hol és miért éppen ott találkozott. Például – a Színjáték vonatkozó részletének írásakor még élő! –VIII. Bonifác pápával a Pokolban, a maga felmenőivel a Paradicsomban.

A harmadik név a kötetet előállító nyomda névadójáé. A Kner Izidor emlékét máig míves kötetekkel őrző gyomai officina most is parádés produktummal állt elő. A hajdani kódexlapok patináját idéző sárgásbarna oldalak szövegét a klasszikus Babits-fordításból vett sorok társaságában a „budapesti Dante-kódex” miniatúrái illusztrálják.

Babits Mihály Dantét a világirodalom legnagyobb költőjének tartotta. Egy tizenkét ország harminchat egyetemén végzet felmérés szerint ugyanez a hallgatók véleménye is. Pál József úgy tapasztalta, hogy a legutóbbi évtizedben számottevően megnövekedett a Dante költészete iránti hazai érdeklődés. Könyve hozzájárulhat ahhoz, hogy így legyen a következő tíz esztendőben is.