– Meg kell találni az egyensúlyt. Igen, több kommersz, de több magyar film is lesz a Budapest Film kínálatában. A cég történetében a hazai produkciók hozták a legnagyobb bevételt, nem számítva a Passiót – mondta lapunknak Alexander van Dülmen, az A Company vezérigazgatója. Évente mintegy 15–20 címet terveznek majd bemutatni, ebből minimum öt, de maximum hét lesz úgynevezett artkategóriájú. Ez jelentős eltérés az eddigi gyakorlattól, hiszen a forgalmazó cég eddig átlagosan évente negyven művet indított el a filmszínházakban. Dülmen szavai szerint ez sosem volt ésszerű tendencia, ők a csökkentett számú bemutatókkal mintegy 15–17 százalékos piaci részesedésre számítanak, szemben az eddigi tíz százalékos jelenléttel.

Port Ferenc, a kft. leköszönő direktora – aki Poich Lórándnak, a TV2 egykori programigazgatójának adta át a helyét – szerint azért volt szükség a cég értékesítésére, mert a nemzetközi forgalmazói viszonyok, konkrétan a filmek jogdíjai olyan magasakká váltak az utóbbi években, hogy egy kis, önálló cég már nem tudta kigazdálkodni azok árát. Az új tulajdonosnak ez nem lesz gond, mivel az A Company cégcsoport, pontosabban annak egyik leányvállalata, a berlini székhelyű EEAP (Eastern European Acquisition Pool) Kelet-Európa kilenc országának vásárol filmeket különböző nagy, illetve független stúdióktól és produkciós cégektől. Az, hogy pontosan mennyibe került a kft. 51 százaléka, az értékesített dolgozói üzletrész, üzleti titok: ami biztos, hogy a maradék 49 százalék állami kézben marad.

– Biztos, hogy nem lesz elég az évi öt film a Budapest Film mozijainak – jelentette ki Port Ferenc lapunk kérdésére, aki a kft.-beli változásoktól függetlenül továbbra is a főváros filmszínházait kezelő Budapest Film Zrt. elnök-vezérigazgatója marad. Szavai szerint a Művész, a Puskin és a Corvin moziban más forgalmazók filmjeire is számítanak, és nem kizárt, hogy a zrt. tulajdonában lévő, jelenleg „alvó” forgalmazó céget, az Odeon Kft.-t újraaktiválják. Azaz: úgy adták fel a forgalmazást, hogy mégse.

Erre egyébként minden bizonnyal szükség is lesz, mivel nem a Budapest Film Kft. az első magyarországi független forgalmazó cég, amelyik anyagi gondba került. Sőt az utóbbi egy évben szinte kiürült az artfilmforgalmazó piac: többek között kivonult az SPI International, tetszhalott állapotba került a Best-Hollywood. Sosem látott átrendeződés következett be a DVD-kiadók terén is, ahol tavaly szeptemberben a Warner átadta könyvtárának gondozását a román Pro Videónak. Az pedig a múlt hét nagy híre volt, hogy a cserbenhagyott Fórum Home Entertainment tavasz végén teljesen bezár – így a náluk maradt Sony-könyvtár információink szerint az InterComhoz kerül majd át. Szakemberek szerint ráadásul a folyamatnak még közel sincs vége, további centralizáció várható.

A piaci mozgás hatásai viszont már bőven érezhetők, a néhány évvel ezelőtt országosra bővített artmozihálózat komoly filmhiánnyal küzd, a DVD fronton pedig már most elérhetetlen számos katalógus cím, főleg a klasszikusok. Mivel a magyar piac napról napra szűkül, nehezen elképzelhető, hogy lesz olyan cég, amelyik a teljes könyvtárak forgalomban tartására vállalkozik majd, a friss megjelenések léte tűnik manapság biztosnak. Marad a külföldi rendelés, a különböző árverések vagy a letöltés. Kérdés, hogy az utóbbi esetén a legális mód is elterjed-e.

Van, aki derűlátó. A megújult Budapest Film stratégiájának egyik alappillére az eddig csak vegetáló – havonta 150-250 fizetővendéget vonzó – video on demand (vod) szolgáltatását kínáló Filmklik. Poich Lóránd egyetért azzal, hogy a magyarországi netes filmfogyasztó nem igazán akar fizetni a tartalomért, ezért olyan üzleti modellben gondolkodnak, melynek keretében akár ingyenesen kínálják majd a katalóguscímeiket. Továbbá számítanak a tévék filmvásárlási kedvének drasztikus javulására is, különös tekintettel a közszolgálati csatornákra.

Úgy adják fel a forgalmazást, hogy mégse