'Beelőzött' az egri vár
Nem véletlen, hogy 2007-ben az ország hét csodája közé választották ezt a látnivalót – akkor igazi lokálpatriótaként az egriek minden erejüket mozgósították a siker érdekében. Korábban a hevesi megyeszékhely is pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, s Város a város alatt elnevezéssel az érseki pincerendszer átépítése egyik fontos látványeleme volt a tervezett fejlesztéseknek.
A címet végül – mint köztudomású – Pécs nyerte, s a föld alatti labirintus átalakításának terve a fiókban maradt. Ez a pincerendszer a török megszállás után épült ki, miután az Egerbe visszatérő püspök, Fenessy György úgy döntött: korábbi várbeli székhelyét inkább a település központjába helyezi át. A palota építéséhez szükséges tufakövet a közelben termelték ki, a helyén pedig kialakult egy hatalmas pincerendszer, ahol később az „egyházi adóként” begyűjtött évi 10-12 millió liternyi bort tárolták. A második világháború, majd az államosítás után a pincék állaga fokozatosan romlott, a hetvenes években már vasbeton szerkezetekkel kellett a járatokat megerősíteni, az életveszélyessé vált szakaszokat pedig betontörmelékkel tömték be. A Város a város alatt program keretében interaktív kiállításon, fény- és hanghatásokkal gazdagon aláfestve jelenítették volna meg itt Eger történelmét, kezdve a püspökség megalakításától, 1004-től egészen a törökök 1687-es kivonulásáig. A tervek még az előző, szocialista városvezetés idején készültek, s ezeket örökölte meg az új, immár jobboldali többségű önkormányzat 2006-ban. Habis László, az Egri Lokálpatrióta Egyesület színeiben megválasztott polgármester tudósítónknak azt mondta: számos korábbi beruházást tisztességgel átvettek, folytattak és befejeztek, a képviselőtestület nem utasított el semmit csak azért, mert arról még az előző városvezetés döntött. A Város a város alatt programra egymilliárd forintot kellett volna költeni, ám ezt a pénzt csak állami vagy uniós támogatásból lehetne előteremteni.
Időközben azonban kiderült, hogy az érseki palota és az egri vármegújítására is pályáznak a fenntartók – az érsekség és a megyei önkormányzat –, s mivel a város számára e beruházások különösen fontosak, így a pincerendszer korszerűsítését ezek érdekében hátrébb sorolták. Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az egri polgármesteri hivatal szakmai főtanácsadója szavai szerint az egri vár 1,3 milliárd forintból újítja meg arculatát és kínálatát: rendbe tennék a Szép-bástyát, a Dobó utcától a vár északi kapujáig pedig múzeumi tanösvényt alakítanának ki. Létrehoznának egy várszínházat, korszerűsítenék a korábbi dézsmapincéket, ahol háromdimenziós filmekkel, egyfajta múltbéli időutazáson elevenítenék fel a vár történelmét. Ez kissé hasonlít az érseki pincerendszerbe korábban tervezett hang- és fényhatással játszó tárlatvezetéshez – jegyezte meg a szakmai főtanácsadó.
Az érseki palota jelenleg nem látogatható, azonban közel egymilliárd forintos fejlesztéssel, interaktív múzeumi kiállóhelyként megnyithatják majd e különleges épület kapuit a nagyközönség előtt. Az egyház ezeréves kultúráját bemutató állandó kiállítás mellett látogatóközpont, konferenciaterem, kávézó épülne a korhű bútorokkal, tárgyakkal berendezett épületben, amelynek parkját szintén látogathatóvá tennék. A két pályázat már túljutott az első fordulón, a részletek finomítása után az elkövetkező hetekben pont kerülhet a tervekre, s megkezdődhet az építkezés. Mindkét fejlesztés nagyjából két év alatt fejeződhet be.
Az érseki pincerendszer felújítása és a Város a város alatt program így egyelőre háttérbe szorult. A föld alatti járatok egy része ma is látogatható, egy magánvállalkozó működteti a kiállítóhelyet. Akik jártak ott, azok közül sokan azt mondják: talán nem is kellene hozzányúlni ehhez a sejtelmes, eredeti állapotában megmaradt több kilométeres barlangrendszerhez, hisz egyszerű szépsége méltó látványossággá teszi.
