Képregény, képkeretben
– A képregényalkotók közül Zórád Ernő, Sebők Imre és Gugi Sándor számít a legkelendőbbnek. Kelendő lenne a leginkább Rejtő-adaptációiról híres Korcsmáros Pál is, de a család a birtokában levő hatalmas anyagot nem bocsátja aukcióra – mondja Kozma Péter, a kArtongaléria tulajdonosa. A karikaturisták közül Vogel Eric, Brenner György, Gáspár Antal, Vasvári Anna és Kassowitz Félix rajzaira vadásznak a legtöbben, a kortársak közül pedig Sajdik Ferenc (akinek kétszázezer forint felett is keltek el képei) és Cserkuti Dávid munkái a legkeresettebbek.
Talán meglepő, de bőven akadnak itthon is olyanok, akik szinte csak efféle műtárgyakat gyűjtenek. Kiss Ferenc képregénykutató és -író például több komoly ritkaságot is őriz. A birtokában lévő számos eredeti képregényoldalt többnyire az örökösöktől sikerült megszereznie, de bukkant már rá igazi kincsekre egyszerű bolhapiacokon is. – Szerintem nálam van az egyetlen, nem családi tulajdonban lévő, Korcsmáros által készített Rejtő-kocka, Az előretolt helyőrség ajánlása. Ezt egy vidéki tanítónőtől sikerült megszereznem, akinek még 1968-ban Korcsmáros Pál elpostázta. Különösen büszke vagyok a Korcsmáros-féle Catalanaumi csatára a Regélő századok sorozatból, mely az első olyan képregényoldal volt, melyet a rajzoló akvarellszerűen kifestett. Mostanában egyébként Futaki Attila (akinek Nikolényi Gergellyel közösen készített, Spirál című képregénye tavaly jelent meg a Magvetőnél) egyik grafikája lóg az íróasztalom fölött – meséli.
Kozma Péter elmondta: az árverésekkel elsősorban nem jól menő üzletet szeretne teremteni – sokkal inkább az az álma, hogy végre itthon is a „kilencedik művészetként” kezeljék a karikatúrát és a képregényt.