Bohóc a magas dróton

Tizennégy ország cirkuszművészei versengenek a 8. Nemzetközi Cirkuszfesztiválon a Fővárosi Nagycirkuszban. Hogy kié lesz az Arany, az Ezüst, és kié a Bronz Pierot-díj, egyelőre nem tudni, a program vasárnap zárul. Tippünk azért van. De nem áruljuk el.

Egyetlen állatszámot kínált a Nemzetközi Cirkuszfesztivál csütörtök este, amitől a tudósító egyáltalán nem szontyolodott el, mert a legkevésbé sem szeret olyan buliba menni, amelyen a vendégek egy jól körülhatárolható csoportja szimplán kényszerből vesz részt.

Vladislav Goncharov ukrán oroszlánszelídítő számát látva viszont nem támadt ilyen érzésünk. Goncharov úgy sétált be a 7 (hét) darab hímoroszlán közé, mintha legalábbis vasárnapi sétára indulna mondjuk Kijev egyik frekventált promenádjára, felszedni a szabadnapos cselédlányokat. Sztepptáncot járt, kávét kortyolt, miközben „épp csak” mozdulatokkal instruálta az oroszlánokat. Úgy néz ki, jóban vannak. Mondjuk tényleg nem árt, ha valaki rendezettnek mondható viszonyt ápol olyasvalakivel, akinek a szám végén a szájába dugja a fejét. Nyugodtan használható a jelző: lenyűgöző.

Ahogy az orosz Roman Khaperksy kézegyensúlyozó mutatványára is, aki olykor még az aláfestő zene lágy zongorafutamait is imitálta az egyik, éppen szabad kezével. De a venezuelai Ayala trió sem volt piti: tagjai védőháló nélkül járják a magas drótot, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna tíz méter magasban egyensúlyozni.

A legnagyobb sikert az említettek mellett természetesen a magyarok aratták, a hazai pálya, ugye. Kiss Kata hulahopp műsora, és a Quinterion csoport akrobatikus dobószáma valóban érdemes volt a nagy tapsra, de a fesztiválnak mégsem a magyar artisták voltak a csúcspontjai.

Hogy mit is keresett itt pontosan a talján Alex Traisi karikazsonglőr, még most sem nagyon értjük, ha csak nem a fogkrémlobbi nyomta be őt: a mosolyával semmi gond nem volt, a száma nélkül azonban valószínűleg el lettünk volna. Többen a Finnországból érkezett Stina & Lotta duó sztriptíz rola-bola jelenetével kapcsolatban is hasonlóképp vélekedtek. Mi Lukács György nyomán megengedőbbek voltunk: a „rontás mint esztétikai kategória” olykor a cirkuszban is elférhet, bár díjat aligha érdemel.

Megfigyelők szerint egyre több a revüszerű szám, eltűnőben vannak a nagyobb csoportok és az igazán látványos trükkök, meghittebb, intimebb lett a cirkusz, mint régen. Sasha Poldi fixtrapéz száma, amelyben egymaga eljátszott egy egész párkapcsolatot, vagy a Soeurs Pilleres duó humoros trapéz szkeccse, amelynek keretében két balettista kislány finom, kecses (és nehéz) mozdulatok közben üti-vágja egymást, mind az előbbi állítást támasztják alá.

Ja, meg azt, hogy egyre több a komikus szám – és most nem a bohóctréfákra gondolunk. Hanem például a belga Barto „csonttörő” komédiázására, aki egyébként – miközben hihetetlen objektumokon préselte át magát – úgy viselkedett és úgy is nézett ki, mint egy gyakorló elmebeteg. De Henry bohóc is kitett magáért: a világ leg rosszabb pincérét játszotta el. Beleivott a palackba, taknyos törlőkendővel tisztította a poharat, leköpte vízzel a vendéget, ráadásul komoly spagettidobáló csatába keveredett a közönséggel is. A fináléból látszólag mégis hiányzott, körülöttünk többen szóvá is tették, hol van Henry?

Henry ott volt, csak épp az Ayala trió egyik tagjaként. Nem tudni, bohóc-e ő, aki mellesleg nem akármilyen kötéltáncos, vagy fordítva. Ha nem sikerül a magasdrót-szám, nincs többé bohóc sem, nincs többé önfeledt tésztacsata. A cirkusz hús-vér hősei valóban az életüket kockáztatják a szórakoztatásért.

Visszamenőleg is megborzongtunk. Újra és újra.

Vladislav Goncharov „épp csak” mozdulatokkal instruálta az oroszlánokat
Vladislav Goncharov „épp csak” mozdulatokkal instruálta az oroszlánokat
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.